A HORTHY-RENDSZER HATALOMRA JUTÁSÁNAK KÖRÜLMÉNYEI - MUTASSA BE A BETHLENI KONSZOLIDÁCIÓT!

A HORTHY-RENDSZER HATALOMRA JUTÁSÁNAK KÖRÜLMÉNYEI -   MUTASSA BE A BETHLENI KONSZOLIDÁCIÓT!

Az ellenforradalom győzelme

A tanácsköztársaság kikiáltása után erőteljes szervezkedésbe kezdtek az ellenforradalmi erők. Ellenkormányt alakítottak, s hozzáfogtak a Nemzeti Hadsereg megszervezéséhez. Miután 1919. augusztusában lemondott a Forradalmi Kormányzótanács és ezzel a tanácskormány megbukott, szakszervezeti kormány alakult Peidl Gyula vezetésével. A szakszervezeti kormány visszaállította a polgári demokráciát, elismerését azonban a békekonferencia megtagadta. 1919. augusztus 4-én bevonult Budapestre a román hadsereg, majd kis létszámú ellenforradalmi csoport vette át a hatalmat - Friedrich István koalíciós kormányt alakít valóságos politikai hatalom és az antant elismerése nélkül. A vörösterrort felváltotta a fehérterror. Az antant figyelme az egyetlen tényleges hatalommal rendelkező fegyveres erő, a Nemzeti Hadsereg és annak vezére, Horthy Miklós felé fordult.

1919. november 16-án Horthy bevonult Budapestre, kezében a tényleges hatalommal. Megkezdődik a román seregek visszavonulása, majd a párizsi békekonferencia kezdeményezésére megalakul Huszár Károly nemzeti egységkormánya, amelyben valamennyi főbb párt helyet kapott. Magyarország meghívást kapott a tárgyalásokra, de egyetlen észrevételét sem vették figyelembe. Az államforma alkotmányos királyság, a kormányzó pedig Horthy Miklós lett, államfői teendőkkel. Magyarország király nélküli alkotmányos királysággá vált, amelyben a végrehajtó hatalmat a parlamentnek felelős kormány gyakorolta. Intézményesült a hatalommegosztás klasszikus elve, de a politikai gyakorlat, a demokrácia korlátozottsága részben formálissá tette érvényesülését.

Bethlen István miniszterelnöksége

1920. június 4-én Magyarország aláírta a trianoni békeszerződést, amely elvette egykori területének kétharmadát és elszakította a magyar nemzetiségű lakosság egyharmadát. A békeszerződés aláírása ugyanakkor megteremtette a megcsonkított, de függetlenné vált Magyar Királyság megszilárdításának nemzetközi feltételeit. Horthy 1920 nyarán Teleki Pál grófot kérte fel kormányalakításra. Programja a jogrend volt: felszámolta a fehérterrorista különítményeket, földosztást hajtott végre (Nagyatádi Szabó István - féle földtörvény). Teleki IV. Károly első visszatérési kísérlete után lemondott, utóda gróf Bethlen István (1921-1931) lett.

A király második visszatérési kísérlete után (budaörsi csata) Bethlen a szilárd kormánytöbbség kialakítása érdekében néhány képviselőtársával belépett a Kisgazdapártba. Az így létrehozott Egységes Párt elnöke Nagyatádi Szabó István, ügyvezető elnöke pedig Gömbös Gyula lett. Fontos megállapodás volt a Bethlen-Peyer egyezség (1921): a kormány elismerte a szociáldemokrata pártot mint törvényes politikai tényezőt, aki ezért cserébe tartózkodott a sztrájkszervezéstől. Az új választójogi rendelet megalkotásával tartósítja fölényét az Egységes

Párt. A rendelet értelmében visszaállt a nyílt szavazás, szűkítették a választásra jogosultak körét, újra létrehozták a felsőházat.

A gazdasági intézkedések körében a legfontosabb feladat volt a szétzilált gazdaság helyreállítása. Az ország iparterületet és piacokat vesztett, exportja visszaesett. Külkereskedelemre utalt ország lett. Bethlen kölcsönt kért és kapott a Népszövetségtől, aminek politikai jelentősége volt a nagyobb: ezt követően megkezdődött a magánbankok megtelepedése, a külföldi tőkebeáramlás. 1924-ben megalakult a Magyar Nemzeti Bank, 1927-ben pedig új pénzt vezettek be, a pengőt. Az államháztartás egyenlege is helyreállt, gazdasági növekedés kezdődött. A szociálpolitikai intézkedések között meg kell említeni a kötelező betegbiztosítás kiszélesítését, illetve az Országos Társadalombiztosító Intézet létrehozását.

A kultúrpolitika célja a magyarság kulturális és szellemi felemelkedése, a magyar kultúrfölény megteremtése volt. Gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter nevéhez fűződik a népiskolai törvény megalkotása, egyetemi központok (Debrecen, Pécs, Szeged), kutatóintézetek létrehozása.

Bethlen aktív külpolitikát folytatott, aminek következtében megszűnt az ország elszigeteltsége (1927: Bethlen-Mussolini barátsági és együttműködési szerződés).