Documente online.
Username / Parola inexistente
  Zona de administrare documente. Fisierele tale  
Am uitat parola x Creaza cont nou
  Home Exploreaza
Upload




























16. A KAPITALIZMUS VIRÁGKORA ÉS AZ IMPERIALIZMUS KIALAKULÁSA

Maghiara




A KAPITALIZMUS VIRÁGKORA ÉS AZ IMPERIALIZMUS KIALAKULÁSA

(XIX. század második fele kb. 1850-70)




Előzmény

Az ipari forradalom:

okai:  tőkés célja: profitgyűjtés a bankban tőkekoncentráció

profitnövelés módjai véges + találmány kell

feltalálási igény+feltalálási kedv

Ennek eredménye: 

találmányok: gőzenergia gőzgép gépgyártás szabvány

bányászat, kohászat, textilipar fejlődése

gyárak létrejötte

tömegtermelés specializáció, sorozatgyártás

(bővített tőkés árutermelés)

Következmény:  nő a népesség

mezg. gépesítése urbanizáció

társad.: burzsoázia proletár

szabad versenyes kapitalizmus

Eredmény:  több gyár több munkaalkalom jobb megélhetés;

növekvő kizsákmányolás

több gép munkaerő felesleg;

ösztönös felkelések;

tudatos mozgalom szakszervezet, chartista párt.

Probléma:  munka - tőke ellentéte + aránytalan elosztás

Megoldás:  utópisták: Saint Simon, Fourier, Owen

kispolgári szocialisták: Proudhon, Louis Blanc, Blanqui

tudományos szocialisták: Marx, Engels Kommunista Kiáltvány

Forradalmak okai 1848-49-ben

polgárosodás;

francia példa;

gazdasági élet nehézségei.

Fro.: 1848 február polgári demokratikus forradalom (összefog a burzsoázia és a proletárság).

K-K-Eu Habsburg B.: Bécs: forradalom március 13, október 6.

Poroszo.: elbukott a polgári forradalom

Itália: bukás után Habsburg uralom

DINASZTIKUS POLITIKA A XIX. SZÁZAD KÖZEPÉN

I. Franciaország második császársága

1848 február győzött a polgári demokratikus forradalom (forradalmi hullám Európában Berlin Bécs Pest) általános választójog volt érvényben III. Napóleont köztársasági elnökké választották 1851 államcsíny demokratikus intézmények háttérbe szorítása 1852 császárrá nyilvánítja magát. A polgárság számára másodlagos kérdés az államforma, amíg érdekei nem ütköznek akadályba III. Napóleonnak sikerült a népképviselet látszólagos megtartásával tekintélyuralmi rendszert kiépíteni.

III. Napóleon Fro-t nagyhatalommá akarta tenni piachoz juttatná a nagypolgárságot, de ehhez áldozatot is kell hozni háttérbe szorul a nemzetgyűlés (felülről kijelölt képviselők) + III. Napóleon ellenőrzi a sajtót, de a polgárság mindezt elfogadta a gazdagodás miatt.

II. Oroszország és a krími háború

Előzmény: Nagy Péter és II. Katalin felvilágosult abszolutizmusa

I. Miklós célja: Konstantinápoly és a tengerszorosok megszerzése keresked. útvonal

összeütközésbe kerül a törökökkel, mert a Balkán DK része, a Boszporusz területe török uralom alatt van.

Oroszországon kívül terjeszkedne: Habsburg Birodalom (földrajzi közelség)

Franciaország - III. Napóleon

Anglia (legesélyesebb gazd. hatalma miatt)

kirobban az orosz-török = krími háború

+ angolok, franciák védik a tengerszorosokat és befolyásukat túl nagy az egység az oroszokkal szemben + a Habsburgok nem támogatják őket, hiába segítettek a 48-as szabadságharc leverésében.

Orosz vereség 1856 párizsi béke Oroszország elvesztette európai vezető szerepét. (I. Miklós V II. Sándor jobbágyfelszabadítása 1861-ben: a jobbágyok személyi szabadságot kaptak, de földet nem.  + helyi közigazgatás átszervezése, közoktatás és egészségügyi ellátás fejlesztése.

III. Lengyelország

Függetlenségét Oroszországgal szemben próbálja meg elnyerni támogatja III.Napóleon Bismarck porosz miniszterelnök az oroszok mellé állt.

csak elvi támogatást nyújt Bismarck katonai segítséget nyújt az oroszoknak (Poroszország korszerű fegyverekkel rendelkezik esély a Német Fejedelemségek egyesítésére).

orosz győzelem, Lengyelország nem szabadul fel

AZ OLASZ ÉS A NÉMET EGYSÉG MEGVALÓSULÁSA

I. Az olasz egyesítés

Előzmény: Frank Birodalom - Nagy Károly V 843 Verduni szerződés Itália széttagolt

Dél-Itália: spanyol uralom alatt spanyol szegényedés az árforradalom miatt itáliai területek is szegények

Közép-Itália: Pápai állam erőteljes az egyház hatalma; később kiskirályságok

Észak-Itália: városállamok - kereskedők gazdagodnak XIII.-XIV. sz.: a keresztes háborúból; XIV. sz.: kiadási-bedolgozási rendszerből; XV. sz.: gyarmati kereskedelemben áruszállításból rendelkeznek manufaktúrával, gyárakkal, tőkével, áruval, de nincs felvevőpiacuk egyesítéssel délen és a középső országrészen el lehetne adni az árut, de Habsburg uralom burzsoázia célja: függetlenség + egységes nemzeti piac.

Menete

A burzsoázia élén álló Cavour III. Napóleon segítségét kéri, aki támogatásáért cserébe megkapta Nizzát és Savoyát felülről végrehajtott reformokkal kezdődik a függetlenségi harc.



Olasz-francia sikerek, de a solferinói győzelem után III. Napóleon Villafrancában fegyverszünetet kötött. A porosz - francia vita oka: Elzász Lotharingia (szén, vasérc fegyvergyártás) Bismarck támadással fenyegeti, ha nem hagyja abba az olaszok támogatását elveszíti Lotharingiát III. Napóleon nem segíti az olaszokat.

Délről, Szicíliából Garibaldi vezetésével önkéntes felszabadító sereg fegyveres harcot indít győzelem (népi felszabadítással válik dél függetlenné) észak felé indulnak.

Közép-Itália államai népszavazással csatlakoznak.

-ben Victor Emánuel lett a király egységes olasz királyság született. Az egységes állam megszületésében nagy szerepe volt a népnek, mégsem lett köztársaság az államforma, mert nincs máshol sem Eu-ban.

II. Poroszország fejlődése

A jobbágyfelszabadítás érintetlenül hagyta a nagybirtokot, a kisparaszti gazdaságok közül sok tönkrement a volt gazdák munkaerőként a gyorsan terjeszkedő nagyipar rendelkezésére álltak.

A gazdasági egység megvalósult, de politikai széttagoltság ? Habsburg vagy porosz egyesítés

Bismarck parlamenttől független hadserege + modern technika + porosz harci szellem az osztrákokkal együtt legyőzik a dánokat a schleswig-holsteini háborúban a hercegségeket a két győztes fölosztotta = a viszály magva.

Következmény

Porosz-osztrák háború porosz győzelem Königgratznél Olaszország megkapta Velencét + létrejött az Északnémet Szövetség;

Porosz-francia háború Bismarck politikailag inzultálja III. Napóleont elvitatja tőle Lotharingiát III. Napóleon rossz döntést hoz átlépi a porosz határt Bismarck arat győzelmet átlépi a francia határt 1871-ben elfoglalja Párizst III. Napóleon megbukik francia köztársaság kikiáltása, majd Versailles: egységes német császárság kikiáltása.

A VILÁG MŰHELYE

A XIX. század közepén a legnagyobb gyarmattartó: Anglia. A gyarmatokkal szemben új politika nem a katonai elnyomás a lényeg, hanem a gazdasági kizsákmányolás csak ennek végrehajtásához van szükség a katonai elnyomásra.

Félgyarmatok: (Kína, Japán, Mexikó)

Kína stratégiailag jó helyen van, nyersanyagban gazdag ópiumháború 5 kikötője nyitott az angolok előtt angol kézben a gazdaság (ők rendelkeztek a kínai exporttal)

1851 Tajping felkelés: az angol kereskedő tőke és a kínai császár ellen is az angolok leverik újabb gazdasági megszigorítások

újabb kínai ellenállás = II. ópiumháború: az angol kereskedelem befolyása a legnagyobb, de Fro is érdekelt elvesztik a kínaiak Anglia és Fro. korlátlan kereskedelmi jogot nyernek Kína gazdaságilag olyan, mintha gyarmat lenne.

Mexikó feudális jellegű nagybirtokok

katolikus egyház gazdasági, politikai túlsúlya

népi felkelés (külföldi kölcsönöket fölmondták), nemzeti ellenállás Benito Juarez vezetésével + USA segítségével.

Japánfelvevőpiac lehetne a nagyhatalmak árujának a japán császár lehetőségei: elfogadja a nagyhatalmak befolyását elveszíti függetlenségét

szembeszáll a nagyhatalmakkal.

eddigi elzárkózással szemben megnyitja kapuit a nagyhatalmak előtt = megőrzi függetlenségét

modernizál: a feudális nagybirtokosokat + szamurájokat (személyében szabad katona) korszerű termelésre ösztönzi = tőkés mezőgazdaságra való áttérés

rendeleteivel támogatja a kapitalista üzemformák fejlesztését + elősegíti, azt, hogy a japán kereskedőtőke a hazai ipart fejlessze szabad fejlődési lehetőséget biztosít.

AZ USA MÁSODIK FORRADALMA

(polgárháború)

I. Észak és Dél eltérő fejlődése

Észak

gazdaság: túlnyomórészt ipari tevékenység gyárak működnek hajóépítés + mezőgazdasági gépgyártás az óriási területek megműveléséhez jó termelőeszközökre van szükség

szabad földön farmergazdálkodás nyugat felé is kiteljesedik

áru és nyersanyag szállítás elősegítéséért vasútépítés a nyugati területeket is bekapcsolja a gazdaságba

társadalom: demokrácia jogi egyenlőség, de gazdasági különbség; köztársasági párt hívei.

Cél: szabad föld és ipar szabadon fejlődjön az ipar és a mezőgazdaság.

Az északiaknak szükségük van a déli területek piacára

eszköz védővám = elzárkózó politika Európával szemben

erős állam = maga akar élni (meg tudja termelni a szükséges árut és el is tudja azt adni).

Dél

ültetvényes gazdálkodás monokultúrás növénytermesztés (gyapot, dohány) + Afrikából behurcolt rabszolgák

a föld (nagybirtok) az arisztokrácia kezében gazdasági - politikai hatalom; a monokultúrásan megtermelt áruk eladásához szükségük van a világpiacra ragaszkodnak a régi arisztokrácia uralmához.



Cél: rabszolgaság kiterjesztése

Eszköz: szabad kereskedelem + önállóság

a konzervatívok hívei erősödnek nyitott gazdaságra van szükség összeütközésbe kerülnek a kongresszusban az északi államok képviselőivel.

II. Polgárháború (1861-65)

Oka

1. 11 déli állam kilépett az unióból (új szövetséget alakítottak)

2. Az északi tőkések a kongresszusban előkészítik a földtörvényt olcsón földhöz lehet jutni északon csábít délről és Európából is + előkészítik a rabszolga felszabadításról szóló törvényt is északra szöknek, ahol szabadok, azonnal földhöz jutnak ha dolgozik meg tud élni belőle

3. 1860 a köztársaságpárti Lincoln lett az USA elnöke végrehajtja a kongresszus törvényeit = földtörvény + rabszolga felszabadítás

dél azért indít harcot, hogy ez ne következzen be

Eredmény

Észak gazdag, de nincs fegyvere (eddig nem volt rá szüksége).

Dél régóta készült a háborúra Európából vették a fegyvert katonailag jobbak a déliek esélyei.

1863 rabszolga felszabadítás + földtörvény (ingyen föld) tömegesen szöknek el délről a rabszolgák fordulat (északon ipari termelést fegyvergyártásra állítják át).

dél leteszi a fegyvert

Egységes nemzeti piac születik USA a gyors fejlődés útjára lép.

MUNKÁSMOZGALOM A KAPITALIZMUS VIRÁGKORÁBAN

Munkásmozgalom a XIX. század közepén

Gyáripari kapitalizmus nő a nagyüzemi munkások száma több gyár, több munkás gazdasági fejlődés a szervezkedés kicsi (nem szervezkednek egész Európára kiterjedően) utópista, kispolgári, tudományos szocialisták.

Következmény

1857 túltermelési válság Európában a gyárak létrejötte óta nagymennyiségű áru halmozódott fel, de a piac nem nőtt vele együtt (gyarmatokra vitték, de Európában nem nőtt a belső felvásárló erő) a gyárak bezárnak, visszafogják a termelést munkások elbocsátása sztrájk + szakszervezetek létrehozása, mert a munkások megélhetési lehetőségei egyre rosszabbak a túltermelési válság miatt

I. Internacionálé: Nemzetközi Munkásszervezet nemzetközi szinten összefogja a munkásokat. Cél: a kapitalizmus megdöntése a munkások képesek összefogásra a tőkések megijednek, de a munkásság sokszínű nem tudják megfogalmazni célkitűzéseiket, mindenkinek más az érdeke.

I. Internacionálé pártok szövetsége laza nemzetközi szervezet, a képviselőket minden országban választották

a képviselő választás alulról fölfelé csökkenő rendszerben a végrehajtás fölülről lefelé bővülő rendszerben = a demokratikus centralizmus elvének meghatározása.

A PÁRIZSI KOMMÜN

I. Franciaország a második császárság korában (1848-70)

III. Napóleon lemondását követeli a burzsoázia és a munkásság polgári demokratikus forradalom. III. Napóleon lemond a burzsoázia kerül hatalomra

Burzsoá kormány alakul Thiers vezetésével (1870 a köztársaság kikiáltása). A nép részt vett III.Napóleon lemondatásában, de csak a burzsoázia kerül hatalomra.

A poroszok haladnak Párizs felé a Thiers-kormány azt ígéri, hogy visszaszorítja a poroszokat a nép vár, majd látva a sikertelenséget szervezkedni kezdenek megijed a Thiers-kormány, hogy a poroszokat nem tudják megállítani + az antagonisztikus ellentét miatt forradalomtól tart, és attól, hogy a nép elveheti hatalmát.

fegyverszünetet kötnek a poroszokkal. A nép rájön, hogy a Thiers-kormány kijátszotta, a jogos hatalmat sem osztja meg vele fegyveres harcot indítanak a burzsoá-kormány ellen proletár forradalom.

1871 március 28.: a megválasztott kommün (= párizsi községtanács) átveszi a hatalmat.

II. A párizsi kommün

86 fő munkás a törvényhozó 9 bizottságba szerveződnek, ők hajtják végre a törvényeket, nem bízzák a kormányra nem érvényesül a hatalom szétválasztásának alkotmányos elve "munkás diktatúra".

Intézkedései

ingyenes és kötelező népoktatás bevezetése

az elhagyott üzemeket a munkásszövetkezeteknek adja

a burzsoázia külföldre szökött a munkások gazdasági hatalomhoz is jutottak

Következmény

Thiers Bismarcktól kér segítséget a munkáshatalmat leverik.

Jelentősége

A munkások egyszerre harcoltak a burzsoázia és a poroszok ellen

A munkáshatalom a Kommunista Kiáltvány gyakorlati megvalósítója

De nincs egységes munkáspárt.










Document Info


Accesari: 726
Apreciat:

Comenteaza documentul:

Nu esti inregistrat
Trebuie sa fii utilizator inregistrat pentru a putea comenta


Creaza cont nou

A fost util?

Daca documentul a fost util si crezi ca merita
sa adaugi un link catre el la tine in site

Copiaza codul
in pagina web a site-ului tau.




eCoduri.com - coduri postale, contabile, CAEN sau bancare

Politica de confidentialitate




Copyright © Contact (SCRIGROUP Int. 2021 )