Documente online.
Username / Parola inexistente
  Zona de administrare documente. Fisierele tale  
Am uitat parola x Creaza cont nou
  Home Exploreaza
Upload




























A háború és a béke képei a magyar reneszánsz költészetben

Maghiara










ALTE DOCUMENTE

A háború és a béke képei a magyar reneszánsz költészetben


A háború és a béke képei a magyar reneszánsz költészetben

Janus Pannonius és Balassi Bálint a reneszánsz korszakban élt. Janus, a 15. századi humanista költő teljesen másképp érzékelte a háborút és a békét mint Balassi, aki a 16. Szazadban, a törökkel folyatott harc szüneteiben írta verseit. Ez a más szemlélet leginkább két versben érvényesul: Janus: Mikor a táb 959w2220j orban beteg volt, és az Egy katonaének című Balassi versben.




A kornak megfelelően Janus Pannonius elutasító véleményt alkot a háborúról. Gyűlöli, mert miatta kellett elmozdulnia otthonából, ahol mindene megvolt: "odahagytam az árnyat, a békét", "könyvek szepségétől gyönyörködni". Ugyanakkor önmagát is okolja, mert kalandra vágyva ("csábítottak a vad harcok") és persze a királyi parancsra csatlakozott a sereghez, ahol dicsőség helyett egy súlyos betegséget szedett össze. Békeszerető természetéből adódóan a háborút egy olyan békának tekinti, amit - bármennyire is utál - le kell nyelnie, végig kell csinálnia. Ezzel a magatartásformával ellentétben Balassit lelkesedéssel, hazaszeretettel tölti el a csatának csak a gondolata is, "Ellenségnek hírére vitézeknek szíve gyakorta ott felbuzdul", ami érthető, ha Magyarország akkori állapotára gondolunk. Azonkívül a harc lehetőséget adott neki elvesztett becsületének, jóhírének visszaszerzésére. Ez világosan kiderül az Egy katonaének hatodik versszakábol. Lehet, hogy ő sem szerette (annyira) az öldöklést, de önszántából akart harconi a szabadságért. Janus Pannonius és Balassi is leírja, hogy a háborúban bárki meghallhat, de csak Balassi emeli ki a hősi halál szépségét.

Mindketten használnak naturalista elemeket a harcok leírásához. Janus minden bajt eltúloz, a dolgokat mindig csak a rosszabb, vagy a legrosszabb oldaláról képes szemlélni. Ezzel ellentétben Balassi mindig szépít, bármilyen eseményről (pl.: halálról) legyen is szó: Hiába hal meg egy vitéz, elvesztése nem volt hiábavaló, hiszen a nagybetűs HAZÁT próbálta megszabadítani az ellenségtől - ez a hősi halál gondolata.

A versekből információkat szerezhetünk az akkori harci öltözékekről ("testemet olasz pancélba borítom", "párduc kápákkal, fényes sisakokkal, forgókkal szép mindenik") és hadviselési módokról is. Megtudhatjuk, hogy a különböző időkben mi számított ütőképes hadseregnek (vértes páncélozott lovasság, illetve könnyűlovasság).

A béke és az utána való vágyakozás is különböző módon jelenik meg. Ez Janus Pannonius versében viszonylag nagy méretben található. A humanizmusra jellemző módon az ókori mitológiából vett elemekből rakosgatja össze a mindazt, amit mondani akar (pl.: Prométeuszt okolja a béke elvesztéséért). Verseiből kiderül, hogy szinte gyűlölte a háborúzást. Ez a humanista szemléletből következik, mivel az ellenfelek emberek voltak, és el kellett pusztítani őket a csaták megnyeréséhez. Az ókor szépségét, régebbi otthonának nyugalmát a béke megtestesítőjeként írja le. A költő békevágyát tehat az ókorba visszamutató soraival fejezi ki. Janus Pannoniussal ellentétben Balassi nem, vagy csak rejtve foglalkozik a békével. A történelmi alaphelyzetből kiindulva csak akkor lehetett volna igazi béke, ha a törököket kiűzték volna Magyarországról. Békevágyát a költő legfelljebb csak akkor tudta kifejezni, amikor a harcok végéről írt (ami persze nem következett be életében).



A vélemények közötti ellentetek kialakulásában jelentős szerepet játszik az idő. Janus Pannonius például egy békésebb korszakban élt. E nyugalom után fellépő "kényszer"-háború rémségei mely nyomokat hagyhattak az iróban. Ezek az élmények vezethettek arra, hogy műveiben jobban érződik a háború elutasítása. Azonkívül összeférhetetlennek tartotta a költői életmódot a csatározásokkal. Balassi életében viszont teljesen más volt a helyzet. A haza védelme elsőbbrendű volt bármihez képést. Másreszt, szerintem o élvezte is a harcokat. Hatalmas hazaszeretete, harci és irodalmi műveltsége révén teljesen természetesnek tartotta a harcok melletti versírást.

A haború minden időben szörnyű volt (és az is lesz). Ha a harcosabb természetű Balassi tovább élt volna, biztos hogy ő is belatja, hogy a háború, a gyilkolás mellett a béke sokkal nagyobb kincs.










Document Info


Accesari: 588
Apreciat:

Comenteaza documentul:

Nu esti inregistrat
Trebuie sa fii utilizator inregistrat pentru a putea comenta


Creaza cont nou

A fost util?

Daca documentul a fost util si crezi ca merita
sa adaugi un link catre el la tine in site

Copiaza codul
in pagina web a site-ului tau.




eCoduri.com - coduri postale, contabile, CAEN sau bancare

Politica de confidentialitate

Copyright © Contact (SCRIGROUP Int. 2020 )