ALTE DOCUMENTE |
FEJTSE KI A GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG HATÁSÁT EURÓPÁRA (A DIAGRAM SEGÍTSÉGÉVEL)!
A gazdasági világválság
A világháború alatt a résztvevő országok átálltak a hadigazdálkodásra, ezért 17117o144r 1918 után nagy gondot okozott az ipar visszaállítása. Az egyetlen állam, amelyik a háború alatt és után fejlődésnek indult, az Egyesült Államok volt. Az Egyesült Államok volt a világ legnagyobb hitelezője, jelentős kölcsönöket nyújtott az európai háborúhoz.
Az 1920-as, 30-as években megkezdődött a gazdaságok szerkezetének átalakítása, stabilizálása, mely azonban nem a háború előtti viszonyoknak megfelelően alakult: a klasszikus húzó-ágazatok (textilipar, szénbányászat) visszaestek, de fellendülés figyelhető meg új ágazatokban: villamosenergia-fejlesztés, autógyártás, műszergyártás, stb. A mezőgazdaságban azonban nem ment végbe fellendülés. Kinyílt az agrárolló, tehát a mezőgazdasági termékek árai jóval alatta maradtak az ipari áraknak.
1929. október 24-én (fekete csütörtök) hatalmas árzuhanás következett be a New York-i tőzsdén: az értékpapírok árfolyama 40-60%-al esett. Az összefonódó tőkés kapcsolatok miatt a válság gyorsan átterjedt a többi ágazatra, majd a többi országra is.
Az 1920-as évek közepétől nagymértékben fejlődött a tömegtermelés. A megnövekedett termelő kapacitásokkal azonban nem tartott lépést a kereslet növekedése. A túltermelés következtében a termelés és a fogyasztás egyensúlya felborult, eladhatatlanná vált árutömegek keletkeztek. A termelést mesterségesen csökkentették, ez a munkanélküliség nagyarányú növekedését idézte elő. A válság tehát egyre mélyítette magát. A kistőke és a parasztgazdaságok tönkrementek. Az életképes nagytőke a tönkremenő kisüzemeket beolvasztotta, s tőkekoncentrációt eredményezett.
Az Egyesült Államok gazdaságának összeomlása miatt beszüntette a hiteleket, sőt a kiadottakat is minél hamarabb visszakövetelte. Mivel a válság kiterjedt az egész világra, nem volt lehetőség arra, hogy új piacok szerzésével azon enyhítsenek.
A válság az országokat különböző mértékben és módon érintette: a nagy gyarmatbirodalommal rendelkező országok veszteségeiket át tudták hárítani a gyarmatokra, a fejlett tőkés országok pedig nagy tartalékokkal rendelkeztek.
|
