Documente online.
Username / Parola inexistente
  Zona de administrare documente. Fisierele tale  
Am uitat parola x Creaza cont nou
  Home Exploreaza
Upload




























ÉLMÉNYEIM GYÜJTEMÉNYE

Maghiara









ÉLMÉNYEIM GYÜJTEMÉNYE

II.

Kedves Barátom!

Kezedben tarthatod írásom második részét. Nem gondoltam eredetileg, hogy folytatom az első részt, de "alig száradt meg a tinta tollam hegyén", jött a sürgető szó egy másik dimenzióból, ami arra késztetett, hogy folytassam az írást. Egyik barátom meg is jegyezte, hogy időnként furcsa szó szerkezeteket alkalmazok, nem azonos a stílusom. Ez segítő szellemtestvéreimnek köszönhető,

az Ő stílusuk is tükröződik írásom egyes szakaszaiban. Sok segítséget kapok tőlük, tudom, hogy

a közös fejlődés a cél, ezúton szeretném megköszönni értékes gondolataikat, mellyel részt vettek a gyűjtemény elkészítésében. Nagyon fontos részét képezi életünkben az a tudat, hogy rájöjjünk, hogy kik vagyunk valójában, honnan jöttünk, hova tartunk és mi a feladatunk. Ha időben felismerjük életünk célját és földi életünk értelmét, akkor minden esélyünk meg van, hogy ezt a pár tíz évet, amit a testünkben kell töltenünk, hasznosan fogjuk kihasználni minden másodpercével, szellemi fejlődésünk érdekében. Minden tudást, melynek birtokába jutottunk kötelességünk önzetlenül és pontosan, megtévesztés nélkül átadni embertársainknak, mert csak közösen tudjuk feladatainkat végrehajtani, egymást segítve, mert csoport szellemek vagyunk.

"A mit néktek a sötétben mondok, a világosságban mondjátok; és a mit fülbe súgva hallotok, a háztetőkről hirdessétek.

És ne féljetek azoktól, a kik a testet ölik meg, a lelket pedig meg nem ölhetik;" ( Máté )

Köszönetet szeretnék mondani feleségemnek, aki nélkül nem tudtam volna munkámat, gyűjteményemet elkészíteni. Sokszor gondolkoztam rajta, hogy olyan Ő a számomra, mint ha egy angyalt rendeltek volna fentről mellém, hogy vigyázzon rám, mert nélküle nehezen találtam volna meg az igaz utat és a mindennapok perceiben is támogatást, vigaszt, biztos hátteret biztosít a szeretetével, kedvességével.

Az önzetlen szeretet pedig türelmes, semmit nem elvenni akar, várni tud,

ha kell egy (vagy több) életen át szerelmesét lelkében hordozva, ha azt látja,

azzal egybekelni nem tud a mában. Az önzetlen szeretet által az ember még

arra is képes, hogy elviselje azt, ha a szeretet lény helyette másik embert

választ társának. S ha csakugyan szereti, mellette lélekben, szellemben

akkor is kitart.

Miután ez az írásgyűjtemény a második része gondolataimnak, ezt már csak az olvassa el, akinek az első rész tetszett, vagy legalább megérintette benne valami olyan érzés, ami közelebb viheti a másik dimenzió felismerésének igazságához, a Mennyei Atya létezésének tudatához. Ebben a gyűjteményben már szellemi segítséggel keményebb és mélyebb módon részletezek bizonyos témaköröket. Rengeteget lehet írni ezekről az ezoterikus, szellemi megközelítésű napi gondokról, gondolatokról. Minden nap jelennek új könyvek komoly előkészítő munkák során, mert ez a szellemi forrás kiapadhatatlan, mindenki aki megtalálja a forrás helyét bőven meríthet belőle, mert végtelen ,és kötelessége a forrásból vinni az arra rászorultaknak. Minden írás más szempontból közelíti meg az alapkérdést, mint minden vallás is. Feladatunk az egész felismerése, ráébredésünk arra, hogy kik vagyunk, miért születtünk a földre, mi a feladatunk. Nincs két egyforma út, minden embernek saját magának kell kitaposnia ösvényét a hegyre, ahol Teremtője várja. Ha azt hisszük, hogy időnként egyedül vagyunk, tévedünk. Létezik egy olyan hatalmas Erő, mely jobban vigyáz ránk, mint mi magunk, és többet tud rólunk, mint a saját tudatunk. Ha bármelyikünket megkérdeznék, hogy hány hajszál van a fejünkön, valószínűleg nem tudnánk rá válaszolni, mert nem tudjuk. Van egy hatalmas vigyázó, aggódó, minket megteremtő és szerető erő, aki ezt tudja:

"Nemde, két verebecskét meg lehet venni egy kis fillérért? És egy sem esik azok közül a földre a ti Atyátok akarata nélkül!

Néktek pedig még a fejetek hajszálai is mind számon vannak

Ne féljetek azért; ti sok verebecskénél drágábbak vagytok." ( Máté )

Kellemes időtöltést kívánok írásaim olvasásához, kérlek úgy olvasd az írásokat, hogy keresd meg a mögöttük lévő igaz gondolatokat, melyek nagy része egy másik világból, dimenzióból érkezett, én csak segítettem formába önteni.

"Mert nem ti vagytok, a kik szóltok, hanem a ti Atyátoknak Lelke az, a ki szól ti bennetek."

1.

Apró gondolatok.

Gondolkozz egész életedben úgy, mint egy kisgyermek. Életed könnyebb lesz, problémamentes és egyszerű.

A lelki és fizikai fájdalom a testben lévő lélek szükségszerű fejlődésének része, magunk választottuk szabad akaratunkból, ne akarj kitérni előle, viseld el hősiesen és fejlődj benne.

Kötelességed az földi dimenzióban eltöltött idődben tanulni, fejlődni és a megszerzett tudást meg kell osztani társaiddal, mert közösen lehet csak a fejlődés fokán átlépni. Hiába sietsz előre, ha a társaid lemaradtak meg kell várni, míg ők utolérnek, egyszerűbb és gyorsabb, ha közös erővel egymást segítve haladtok a szellemi fejlődés útján.

Az Isten a változtathatatlan Jó, az ember a változtatható Rossz!

Élj úgy, hogy halálod után kevesebb rosszal keljen szellemként elszámolni.

Ne várj az adott szeretetért, jóért semmi köszönetet, viszontszolgálatot, mert az pozitív karmádat fogja erősíteni és nem biztos, hogy az jó lesz neked!

Légy elnéző alsóbb szellemi szinten lévő embertársaiddal, te is innen indultál, segítsed Őket!

A vallásos élet nem törvényszerűen párosul szellemi tudattal.

Légy partnere segítő szellemednek, jól fog esni az ő segítsége, hasonló helyzetben!

Meditáláskor imádkozz Istenhez és a csendben meg fogod hallani válaszát.

Légy tiszta mint a gyertya lángja, vedd magad körbe a fénnyel, megvéd minden külső ártó hatástól és megtisztít. Égesd ki a rosszat magadból, készíts helyet a jónak!

A földi testet szabad akaratodból választottad fejlődésed érdekében, viselkedj a választott

testhez méltóan.

Az élet olyan mint a tenger hulláma, egyszer lent, egyszer fent. Egyszer szellem, egyszer

ember. Ez így váltakozik évezredek óta.

A Tudás benned van, de ki kell érdemelni birtoklását.

A leszületés olyan mint a katonaság. Egyforma idősek vagyunk, csak van aki hamarabb

vonult be és hamarabb szerel le. Utána megvárjuk egymást.

Ha valakinek megbocsátottál valamit, azt magadnak bocsátottad meg,

ha valakinek jót tettél, azt magaddal tetted!

Istent létét nem lehet megtanulni, elmagyarázni; egyedül megtapasztalni lehet.

Ha elfogadod a másik világ létezését, életed leegyszerűsödik, minden "megmagyarázhatatlan" dolog értelmet kap, a veled történtek világosak lesznek, átláthatóak és irányíthatóak.

Fogadd el szellemi társad segítségét, őrszellemed kérés nélkül is segít neked, de együttműködve gyorsabban tudtok haladni.

Ne kutass és keresgélj Mestered után. Ő láthatatlanul mindig melletted van, hívás nélkül jelentkezik ha elérkezett az idő, és ha érettnek bizonyultál előtte elvégzi beavatásod . Beavatáskor kapsz egy kulcsot egy másik dimenzió kapujához, s ha azt kinyitod, az ajtó mögött találsz egy könyvet; és kezdheted a tanulást elölről, mert rádöbbensz arra, hogy milyen kevés a tudás mit eddig szereztél, birtokoltál.

2.

A pokol.

Évszázadokon keresztül a papok olyan ismeretek birtokában voltak, amire nagyon vigyáztak, nem engedtek betekintést a "titkaikba". Az egyiptomi papok hatalmas tudása mindenki előtt ismert, a fáraók mellett ők voltak a vezetők, mert a tudományuk nélkül nem tudta volna a fáraó vezetni, irányítani az országát. A főpapok birtokolták a világi és nem világi tudást, kapcsolatban voltak a szellemvilággal, a

tudásuk biztosította helyüket a mindenkori uralkodó mellett. Arra nagyon vigyáztak, hogy az ismeretek a birtokukban maradjanak, mert így végig szükség volt a szolgálataikra.

Miután ismerték a csillagokat, a nap működését, a föld és a bolygók mozgását, könnyű volt előre megjósolni olyan jelenségeket ami előre kiszámítható volt és ezzel is erősítették pozíciójukat.

Évszázadokon keresztül megőrizték maguknak a titkokat, ez végigkísérte tevékenységüket.

A középkorban nagyon kevés embernek volt lehetősége arra, hogy írni, olvasni tudjon. Az egyházi

méltóságok ezt kihasználták, a szentírás sorait úgy olvasták, ahogy akarták, úgy értelmezték, hogy

az megfeleljen az ő kívánalmaiknak, elvárásainak.

Kellő részletességgel meséltek a pokolról, ahova a nekik nem engedelmeskedő emberek kerülnek be,

előadást tartottak a mennyországról, ahova a kezes-bárány, őket kiszolgáló emberek juthatnak.

Elmesélték a pokol kínjait, igyekeztek a részletek teljes tárházát felvonultatni.

A legnagyobb titkot, hogy a pokol nem hely, hanem fogalom és minden bennünk található,

a mi cselekedetünk határozza meg azt, hogy az adott pillanatban a pokolban vagy a

mennyországban vagyunk nem árulták el soha. maguknak tartották meg.

A középkorban mindenki rettegek a pokol kínjaitól, de nem vették észre, hogy a sötét démoni

erők hatására az inkvizítorok már létrehozták számukra a földön. Az emberi képzelet nem tudja

elképzelni azt a kínszenvedést, a mit ebben az időben a papok Isten nevében végeztek.

Az máglyahalál, kerékbetörés , karóbaszúrás, keresztrefeszítés csak leányálom ahhoz a

szenvedéshez, a mit a kinzókamrában végeztek az emberekkel. A kínhalált olyan tökéletesre

fejlesztették, hogy képesek voltak egy embert úgy széttépni fogókkal, hogy az még megkínzott

állapotban három óráig is élni tudott és a kínszenvedésben halt meg.

Ebben a középkori barbár környezetben sikerült az emberek nagy részével elhitetni, hogy még

nagyobb szenvedés vár rájuk a pokolban.

A mai időben sem különb a helyzet. Sokan még rettegnek a pokol gyötrelmeitől, közben ha a

televíziót bekapcsolják , megnézik a híreket és egy kicsit odafigyelnének, rájönnének, hogy

már a ( földi ) pokolban vannak. Afrikában egymást mészárolják az emberek a bozótvágó

késekkel, megerőszakolják a turistákat és végtagjaikat levágva otthagyják őket élve az

állatoknak. Egy jugoszláv faluban a megerőszakolt albán nő mellé teszik a falon szétcsapott

gyermeke holttestét és közben férje levágott feje a szemközti kirakatból nézi végig a

gyötrelmet. Az egész földön naponta százak halnak meg a terrorista támadások miatt ,

mialatt a képernyőről politikusok fenyegetőznek, hogy kitör az újabb háború.

Ha egy kicsit odafigyelünk, rájövünk, hogy a pokol itt van, most élünk benne, magunknak

teremtettük meg . A pillanatnyi cselekedetünk határozza meg, hogy most a pokolban, vagy

a "mennyországban" akarunk élni. Sajnos a sátáni szellemiség erősen befolyásolja a körülöttünk lévő fertőzött lelkeket arra, hogy mindenki számára megteremtsék a pokol összes kínját. Ha megmaradunk tisztességesnek, a szentírás elolvasása és értelmezése után átjárja szellemiségünket az írás fő mondanivalója:

"Nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, mintha életét adja az ő barátaiért."

Mert az egész törvény ebben a mondatban teljesedik be:

Szeresd felebarátodat, mint saját magadat...

3.

"Ha embereknek vagy angyaloknak nyelvén szólok is, szeretet pedig nincsen én bennem, olyanná lettem, mint a zengő ércz vagy pengő czimbalom.

És ha jövendőt tudok is mondani, és minden titkot és minden tudományt ismerek is; és ha egész hitem van is, úgyannyira, hogy hegyeket mozdíthatok ki helyökről, szeretet pedig nincsen én bennem, semmi vagyok.

És ha vagyonomat mind felétetem is, és ha testemet tűzre adom is, szeretet pedig nincsen én bennem, semmi hasznom abból.

A szeretet hosszútűrő, kegyes; a szeretet nem irígykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel.

Nem cselekszik éktelenül, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rójja fel a gonoszt,

Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal;

Mindent elfedez, mindent hiszen, mindent remél, mindent eltűr.

A szeretet soha el nem fogy: de legyenek bár jövendőmondások, eltöröltetnek; vagy akár nyelvek, megszünnek; vagy akár ismeret, eltöröltetik."

"Mert ti szabadságra hivattatok atyámfiai; csakhogy a szabadság ürügy ne legyen a testnek, sőt szeretettel szolgáljatok egymásnak.

Mert az egész törvény ez egy ígében teljesedik be: Szeresd felebarátodat, mint magadat.

Ha pedig egymást marjátok és faljátok, vigyázzatok, hogy egymást fel ne emészszétek.

Mondom pedig, Lélek szerint járjatok, és a testnek kívánságát véghez ne vigyétek. Mert a test a lélek ellen törekedik, a lélek pedig a test ellen; ezek pedig egymással ellenkeznek, hogy ne azokat cselekedjétek, a miket akartok.

Ha azonban a Lélektől vezéreltettek, nem vagytok a törvény alatt.

A testnek cselekedetei pedig nyilvánvalók, melyek ezek: házasságtörés, paráznaság, tisztátalanság, bujálkodás.

Bálványimádás, varázslás, ellenségeskedések, versengések, gyűlölködések, harag, patvarkodások, viszszavonások, pártütések,

Irígységek, gyilkosságok, részegségek, dobzódások és ezekhez hasonlók: melyekről előre mondom néktek, a miképen már ezelőtt is mondottam, hogy a kik ilyeneket cselekesznek, Isten országának örökösei nem lesznek.

De a Léleknek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség.

Az ilyenek ellen nincs törvény."

Miután mindig az adott pillanat a fontos életünkben, mi magunk döntünk arról, hogy a pokolban

vagy a "menny"-ben akarunk élni. A saját döntésünk alapján jutunk oda és éljük meg minden

percét az örömével és kínjaival.

Egy vasárnap reggeli ébredés után dönthetünk úgy is, hogy összeveszünk az utcán valakivel,

majd irány a kocsma és a részegségig iszunk, vállalva a hozzátartozó másnaposságot,

vagy elmehetünk kirándulni a csiripelő madarak közé a zöldellő rétre, beszélgetni az ismerős

emberekkel az élet szépségeiről. A munkahelyünkön választhatunk magunknak kellemes légkört,

barátias hangulatot vagy egész napos veszekedést, civódást, veszekedést, mérgelődést.

Jelen döntésünk határozza meg, hogy pokolban akarunk-e élni.

Van , akinek annyira tetszik a földi pokol, hogy a szellemvilágban is megteremti magának és folytatja, amit a földi szférában elkezdett. Megteremti magának a földi pokol képmását és abban éli tovább szellemi életét. Igaz, nagyon alacsony szinten és sok időnek kell eltelnie ahhoz, hogy ki tudjon emelkedni ebből a szférából. Van aki annyira a sátáni démonok hatása alatt van, hogy évszázadok óta nem képes kikerülni ebből a közegből, sok léleknek ez a szint megfelelő, nem is akar tovább lépni. Az Isteni kegyelem lehetőséget adott mindenki számára, hogy bármelyik pillanatban kikerüljünk a magunk építette pokolból, felismerve hibáinkat, gyarlóságainkat, újra kezdjük életünket, kialakítva egy szebb életet. Újra kezdeni soha sem késő, minden másodperc fontos, amit fölöslegesen vesztegetünk földi életünkben haszontalanságokra.

4.

Fejlődni jöttünk a földre. A fejlődéshez hozzátartozik a pokol megismerése is, csak az tud

a rosszról nyilatkozni, megnyilvánulni, aki megtapasztalja azt minden sötétségével, mocskával,

démoni erejével.

Megtapasztalás után erős hittel és Isteni kegyelemmel, tiszta szellemmel rá lehet lépni a

kijelölt útra, de nagyon fontos, hogy aki már a pokol erejét megtapasztalta és rálépett az

Isten felé vezető útra, annak már nem szabad elesnie, mert nagyon mélyre tud zuhanni.

Szellemi vezetőnk, kijelölt égi Mesterünk megnyitja előttünk a helyes irányt, ha úgy döntünk,

hogy elfogadjuk, és attól a pillanattól kezdve felelősek vagyunk minden tettünkért,

minden lépésünkért, mit a tiszta szellemiség felé teszünk. Felelősek vagyunk minden

döntésünkért másokkal és magunkkal szemben, felelősek vagyunk a megfelelő fejlődésért,

állandó tanulás, megtapasztalásnak kell lenni a hátralévő életünknek.

Nagyon fontos, hogy ebben az egy életben Istenhez az utat nem lehet végigjárni, sok földi

élethez van rá szükség. A nehéz utat már régóta járjuk, időnként megpihenünk, de nem szabad

abbahagyni a keresést, kitartóan folytatni kell a szellemi megszabadulásunk, tisztulásunk

érdekében. Nagyon fontos dolog azt tudni, hogy ebben az életszakaszban, amit most élünk,

egy darabot teszünk csak meg a sok évszázados útból. Ezt fel kell ismernünk, és erős hittel kell folytatni a számunkra oly kedves, hosszú, pokol kínjaitól, csábításaitól kikövezet utat.

A sötét erők hamar bebizonyítják, hogy céltalan az igaz út keresése, a testi - földi élvezetek

hamar elfelejtetik velünk utunk célját a könnyű préda reményében.

Minél kevesebbet ragaszkodunk az anyaghoz, az anyag bűvöletéhez, vonzásához, minél

jobban el tudunk tőle szakadni, annál könnyebb lesz az utunkat folytatni.

Sok embert az anyagi dolgok kötnek gúzsba és nem engedik e megfelelő szellemi

fejlődéshez. Általában ezek az anyaggal "terhes" emberek utasítják el Isten és a szellemvilág

létezését, mert nekik kényelmesebb a földi élethez történő ragaszkodás, mint a "másvilág"

elismerésének létezése, ahol nincsenek meg a megfelelő anyagi feltételeik.

Nagyon sajnálom őket, hosszú útra van még kilátásunk.

Velük szemben nekünk is kötelességünk van. Időben figyelmeztetni kell őket ,hogy letértek az

útról, de nem szabad erőszakosan, csak szelíden. Erőszakkal nem lehet senkit az úton kísérni,

minden embernek ( szellemnek ) saját magának kell az utat megtalálni, saját magának kell

eljutnia arra a pontra, hogy igénye támad az út keresésére. A saját égi Mestere minden embert több alkalommal is figyelmeztet életében, hogy ideje a megkezdett útra rálépni, de mindenkinek a saját felelőssége, szellemi érettsége az, hogy ezt felismerje és elinduljon az évszázadokon, évezredeken ezelőtt elkezdett úton. Aki ezt nem ismeri fel, az elvesztegeti idejét, kockáztatva azt, hogy közben megbotlik és legurul a hegyről; újrakezdheti a kijelölt út egy részét.

Szellemi fejlődésünk fontos állomása a pokol megtapasztalása, de a tapasztalatok felhasználásával

kell harcolnunk ellene, abból kell építkeznünk. Könnyebb a pokol csábításának eleget tenni,

mert az felületi kezelésként az adott pillanatban lehet, hogy nagyon jó az anyagba zárt

testünknek. Könnyebb belesüllyedni a pokol mocskába és élvezni azt, mint egy "hittel" teli

nehéz hátizsákot cipelni egy végeláthatatlan úton.

Volt egy égi Mester, aki vállalva a földi megmérettetést , a pokol kínjait, a megmentésünk érdekében

leszületett közénk a földre és megmutatta a kivezető utat a számunkra

Megmutatta, hogy ki lehet szakadni a démonok bűvöletéből, ellen lehet állni a sátáni erőnek,

és aki Őt követi, az életét visszakapja Tőle, örök életet ad.

Áldott legyen a neve: Jézus.

"Isten nem azért küldte Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem, hogy

üdvözüljön általa a világ. Aki hisz benne, azt nem ítéli el, de aki nem hisz,

azt már elítélte, mert nem hitt Isten egyszülött Fiában.  Az ítélet ez:

a világosság a világba jött, de az emberek jobban szerették a sötétséget ,mint

a világosságot, mert gonoszak voltak tetteik. Mindaz, aki gonoszat tesz,

gyűlöli a világosságot, és nem megy világosságra, hogy nyilvánosságra

ne jussanak tettei.

De aki az igazságot teszi, a világosságra megy ,hogy nyilvánosságra jusson:

tetteit Istenben művelte." ( Jn.3,17 - 21 )

Az Anyag

Felemelkedésünk és bukásunk meghatározó eleme. Belebuktunk, mert megfogott minket, szellemünket bezárta, magához édesgette, rabul ejtette. Beszűkítette látómezőnket egy háromdimenziós világba, melyből nagyon nehéz kiemelkedni, továbblépni. Az anyag szépsége, rideg kötöttsége fogva tart minket, befolyásolja fizikai és szellemi fejlődésünket. A szellem, mely tudata törlése után "életre" kell az anyagban, elfogadja a háromdimenziós játék törvényszerűségeit. Gyerekkorban ez teljesen törvényszerű, bár érdemes odafigyelni a kisgyermekekre, mert rengeteg érdekes dolgot hoznak magukkal az előző életükből, ami lassan a felejtés mocsarába merül úgy két-három éves korukra. Későbbi időnket meghatározza, hogy milyen nevelésben részesültünk, a másik dimenzió létezésének felismerése szinte előttünk van, csak észre kell venni. Természetesen megfelelő szellemi érettséget kell hozzá elérni, mert nehezen képzelhető el, hogy egy 8-10 éves gyermek megfelelő rálátással bírjon a szellemvilágra és összefüggéseire. Sok embernek megadatott, hogy valamilyen egyház bevezesse a régi idők történelmébe, felismerje a múlt üzenetét , és rájöjjön, hogy az iskolában tanított Darwini elmélet nem a legmegfelelőbb kiindulási pont. Nekem már iskolás koromban gyanús és furcsa volt, mikor elmagyarázták, hogy a fáról másztam le és lettem Homo Sapiens, és egyszerűen nem értettem, hogy Maki az akkori "társam" miért nem jött velem, mert akkor most ő is jöhetne velem a strandra játszani vagy a moziba és nem kellene továbbra is egy fán rohangálni az aktuális banán falatért, vagy egy rács mögött nézni fejlett társait a ketrec rácsai belső oldaláról. Sajnos a korai egyházi oktatásoknak is megvannak a veszélyei, mert a teremtéstörténetet és a múlt eseményeit nagyon szépen bevezetik és elmagyarázzák ( logikusabb mint a fáról lejövetel ) , de a további életünk irányvonalát is meg akarják határozni a saját életszemléletükkel és ez nem biztos, hogy megfelelő szellemünk fejlődésének. Minden embernek saját magának kell ráébredni, hogy létezik egy hatalmasabb felsőbb erő, aminek szerves részei, alkotó elemei vagyunk. Ezt csak megtapasztalás utján lehet elérni. A megtapasztaláshoz vezető lépcső nem meghatározható, mindenkinek más utat kell bejárni ahhoz, hogy eljusson arra a szintre, ami a megvilágosodást jelenti számára. Vannak emberek, kik templomba járnak, imádkoznak, és tiszta szívű imájuk nyomán a szellemvilág megnyílik számukra. Más emberek életükben nem jártak templomba, otthon imádkoznak, meditálnak és itt kapják meg a csodálatos kulcsot a másik dimenzió felé. Van aki sportolás közben részesedik a megváltás örömében, van akit munka közben ér el a csodálatos érzés. Nincs két egyforma eset, nincs két egyforma út. Nem lehet időhöz kötni, hogy kit mikor ér el a másik dimenzió érzésének kifejlődése. Sokan azt hiszik, hogy már birtokolják a tudást, "beavatták" őket, átjárta a "Szent Szellem" és akkor lepődnek meg majd a legjobban, mikor ez igaziból megtörténik. Földi ember a másik embert nem avathatja be semmibe, a belső Mesterünk végzi el a beavatást akkor, mikor éretnek lát minket a feladatra, mikor már vállalhatjuk az ezzel járó felelősséget. Az időt meghatározni előre nem lehet, ez lehet húsz éves korunkban ugyanúgy mint kilencven éves korunkban.

Nagyon fontos azt tudni, hogy az eredeti formánk és életünk a szellemvilágban van. Amikor azt hisszük, hogy megszülettünk a földre és élünk, akkor a szellemvilág szemszögéből nézve ott "meghaltunk" és mikor a földön, a testben meghalunk, odaát "újra megszületünk". Ezeket azért írtam idézőjelben, mert a szellemvilág számára egyértelmű, hogy mi nem "születünk és meghalunk", hanem egyszerű dimenzió váltásról van szó, ami szellemünk fejlődését segíti elő. A szellemvilág különböző csoportokra tagolódik, ezekből a csoportokból születünk le. Innen kapjuk földi életünkben is a segítséget, a csoportszellemek segítik egymást minden dimenzióban.

Az anyagnak két fontos szerepe van:

Elősegíti szellemünk fejlődését. Az anyaghoz kötött testben megtanuljuk a fizikai fájdalmat, érzéseket, szegénységet, gazdagságot, szerelmet, boldogságot és keserűséget. Érvényes lesz az a mondás, hogy a boldogság egy kis szünet a boldogtalanságban. Rájövünk igazi értékeinkre, megtaláljuk az igaz utat, megtapasztaljuk azt teljes valóságában minden örömében és mocskában, és megtapasztaljuk a halál élvezetét, a megtisztulást.

Meg kell tanulnunk uralkodni az anyag felett. Nem szabad, hogy rabul ejtsen szépségével és mocskával. Nagyon fontos, hogy mi irányítsuk, ne legyünk állandó függésben vele, ha kell, könnyen szakadjunk el tőle. Ez főleg a földi halálunk után fontos, mert sok ember az anyag rabja marad és végig kísérti a szellemi útján, sör befolyásolja a szellemi világban, visszaveti fejlődésében. Nem is gondolnánk, hogy mennyi "halott" embertársunk ( szeretettünk, testvérünk, barátunk )ragadt a földközeli szférákban, mert nem tudott tőlünk vagy az anyagtól elszakadni.

6.

Az anyagban történő ténykedésünk során fejlesztjük szellemünket. Ha valaki rálátással bír még élete elején ezekre a szellemi dolgokra és időben rájön, hogy mennyi haszontalan dologgal töltötte az idejét eddig, akkor nagyon sok felesleges dologtól megkíméli magát. Ha időben rájövünk arra, hogy szellemek vagyunk és fejlődni kell, akkor egy földi élet alatt annyit fejlődhetünk, amint máskor három - négy földi élet alatt nem értünk el. Nagyon sok segítséget kapunk a szellemvilágtól, ennek oka többek között, hogy visszaszületett szellemünk már nagyon fejlett állapotban van, de vigyázni kell, mert felelősséggel jár az anyagban ( földi testben ) lenni, nagyot is lehet bukni benne. Gyűjthetünk karmákat, negatív és pozitív értelemben. A negatív karmákat talán nem kell nagyon magyaráznom, minden rossz cselekedetünkért felelni kell, de ha időben felismerjük a hibás döntésünket, akkor lehetőségünk van arra, hogy még ebben az életben kiegyenlítsük a "számlát" és nem cipeljük tovább egy másik életbe. A pozitív karma szintén veszélyes. Úgy kell jót cselekedni, hogy ne várjunk el érte

semmit sem, mert akkor a cselekedetünkért cserébe egy másik életben valakinek "jóval" kell törleszteni és elképzelhető, hogy már nem kellene visszaszületni, de a jó karma miatt újra vállalni kell egy életet, a maga szépségeivel és buktatóival.

"Vigyázzatok, hogy alamizsnátokat ne osztogassátok az emberek előtt, hogy lássanak titeket; mert különben nem lesz jutalmatok a ti mennyei Atyátoknál.

Azért mikor alamizsnát osztogatsz, ne kürtöltess magad előtt, a hogy a képmutatók tesznek a zsinagógákban és az utcákon, hogy az emberektől dicséretet nyerjenek. Bizony mondom néktek: elvették jutalmukat.

Te pedig a mikor alamizsnát osztogatsz, ne tudja a te bal kezed, mit cselekszik a te jobb kezed;

hogy a te alamizsnád titkon legyen; és a te Atyád, a ki titkon néz, megfizet néked nyilván."

( Máté )

Földi fejlődésünk alatt rendszeresen kapcsolatban állunk a szellemekkel, akár hiszünk benne, akár nem. A szellemek kérés nélkül megjelennek életünkben tudtunk nélkül, sokszor akaratlanul. A jó és rossz szellemek mellettünk állnak, a mi hívásunkat várják. Olvasnak gondolatainkban, mi hívjuk be a saját tudatunkba Őket. Ha pozitívan gondolkodunk a jó szellemek, ha negatívan, akkor a rossz szellemek jelentkeznek. Azonosulunk velük gondolatban, átvesszük akaratlanul az Ő gondolkozásmódjukat. Jó szellemek esetén szerencsés a helyzet, mert azt vesszük észre, hogy körülöttünk megváltozik minden, szerencsésen alakulnak a dolgok, mindenki mosolyog, jókedvű.

A szellemek azonosulnak velünk gondolati síkon, segítenek a saját gondolataik "telepatikus" úton

történő átvitelével. Ilyenkor jönnek a jobbnál jobb gondolatok, magunkénak tesszük a pozitív gondolkozásmódot. A pozitív gondolatok erőségét az is befolyásolja, hogy a segítő szellem milyen erőséggel rendelkezik, mennyire tud gondolkozásmódjával segíteni, milyen szinten áll.

A gonosz, ártó szellemek a legveszélyesebbek. Tucatjával állnak mellettünk, arra várnak, hogy egy rossz gondolattal behívjuk őket és azonnal ott teremnek. Mint egy légió, mely arra vár, hogy megtámadjon valakit, azonnal elsöprő erővel a legkisebb gondolati behívásra támad. Ezért kell nagyon vigyázni gondolatainkra, mert ha csak "gondoltban rosszalkodunk" tudtunkon kívül behívjuk az ártó szellemeket és azok ráérősen, időt nem kímélve tönkre tesznek minket. Jönnek a gonosz sugallatok, megtévesztenek minket. Olyan gondolatok jönnek a fejünkbe, mintha mi találtuk volna ki, és azok lennének a legjobb gondolatok. Vannak olyan emberek, akik az ártó szellemek munkája gyümölcseként a börtönben vagy a idegszanatóriumban végzik, rosszabb esetben öngyilkosságot követnek el. A kocsmák és környékei hemzsegnek az ártó szellemektől, volt rá eset, hogy bementem egy kocsmába kávét inni, pár percre rá jött a gondolat, hogy nem is kell ma sokat dolgozni, le kellene gurítani egy pár üveg sört! Gyorsan "levédtem" magam fehér fénnyel, nem is volt utána rossz gondolatom. Nem is gondoltam volna, hogy a filmekben lévő "ördögűző" témák, jelenetek nem a forgatókönyv írók egyedi gondolataik. A filmek nagy része igazoltan megtörtént eseteket dolgoz fel. Az "ördögűzés" régi időkből öröklődött ránk, a varázslók, sámánok sikerrel alkalmazták a gyógyulás érdekében. Az "ördögűzés" legszebb példája a bibliában található, mikor Jézus a megszállottakból kiűzi a gonosz lelkeket.

7.

"Azok pedig kimenvén, elterjeszték az ő hírét abban az egész tartományban.

Mikor pedig azok elmentek vala, ímé egy ördöngős néma embert hozának néki.

És az ördögöt kiűzvén, megszólalt a néma; és a sokaság csudálkozik vala, mondván: Soha nem láttak ilyet Izráelben!

A farizeusok pedig ezt mondják vala: Az ördögök fejedelme által űzi ki az ördögöket."

"És a mikor eljutott vala a túlsó partra, a Gadarénusok tartományába, két ördöngős ment eléje, a sírboltokból kijövén, igen kegyetlenek, annyira, hogy senki sem mer vala elmenni azon az úton.

És ímé kiáltának mondván: Mi közünk te veled Jézus, Istennek fia? Azért jöttél ide, hogy idő előtt meggyötörj minket?

Tőlük távol pedig egy nagy disznónyáj legelészik vala.

Az ördögök pedig kérik vala őt mondván: Ha kiűzesz minket, engedd meg nékünk, hogy ama disznónyájba mehessünk!

És monda nékik: Menjetek. Azok pedig kimenvén, menének a disznónyájba: és ímé az egész disznónyáj a meredekről a tengerbe rohana, és oda vesze a vízben.

A pásztorok pedig elfutának, és bemenvén a városba hírré adának mindent, azokat is, a mik az ördöngősökkel történtek vala."

( Máté )

Sajnos a mai felgyorsult világban jobban előtérbe kerültek a szellemvilág sötét oldalán járó szellemek. Kitűnő táptalaj nekik a nyitottabb világ, az ezoterikus tanok után kutató emberek. Hihetetlen dolgokat tudnak produkálni, sok ember nem is gondolna rá. Képesek arra, hogy embereket lejárassanak, tekintélyüket tönkre tegyék, majd a szájukba adják az igazságot. Tudják, hogy ezeknek az embereknek senki nem fog hinni és mindenki azt hiszi, hogy amit mondanak az a rossz, pedig fordítva történik minden. Rengeteg embert megtévesztenek, belső sugallatokkal azt hiszik, hogy ők születtek le a földre mint az új "megváltó", és szerencsétlenek el is hiszik magukról. Rengeteg önjelölt messiás van jelenleg, hirdetik a megváltó igéket, teljesen meg vannak győződve a saját képességükről. Képesek ezeknek az embereknek a fejükben megszólalni, csodákat tesznek a nevükben, csak bebizonyítsák a sötét szellemi erőt. Voltam olyan előadáson, ahol az előadó a múltját felsorolva volt már Jézus, Mózes, előtte ő volt Ádám, az Ős Ember, majd kicsit elmerenget a múlton és közölte, hogy ő teremtette a világot. Ezt az egész múltbeli cselekedeteit elmondta 10 perc alatt, még az előadás másfél órát tartott, de engem ez már nem érintett, mert a világteremtés elhangzása után sietve elhagytam a termet. Az érdekesség kedvéért jegyzem meg, hogy ez az ember, mint gyógyító hirdeti magát és aki havi rendszerességgel feladja részére a rózsaszín csekken a gyógyításért járó pénzt, azt távolról rendszeresen gyógyítja! A távgyógyítás mint működő dolog ragyogóan funkcionál más gyógyítóknál, valószínűleg a gonosz szellemek segítségével sikerült egy-egy beteget neki gyógyítani, megtévesztenie, de szerintem az ilyen "gyógyító" a saját megfázását se tudná rendesen kikezelni. Ilyen gyűlések, előadások alkalmával a sötét erők seregei, légiói vannak jelen, segítve az előadó fekete üzelmeit.

"Őrizkedjetek pedig a hamis prófétáktól, a kik juhoknak ruhájában jönnek hozzátok, de belől ragadozó farkasok" ( Máté )

Sajnos életünkben nagyon sok alkalommal ki vagyunk téve a sötét oldal kihívásainak. Jézust is megpróbálta megkísérteni a gonosz szellemvilág, de Ő győztesen került ki a csatából, példát mutatva az embereknek további életük kialakítására. Ezeket a kihívásokat vállaltuk az emberi testbe történő születéskor, életünkkel bizonyítjuk a kihívás eredményességét. Sokunk belebukik, csak földi halálunk után tudjuk meg, hogy csatában voltunk és ki lett a győztes. Aki időben felismeri a szellemvilág és a földi ember szoros és elválaszthatatlan kapcsolatát, az jó irányba tudja hasznosítani. A közös felemelkedés a cél, a tudás megosztása. Következő életben elképzelhető, hogy mi segítünk annak a szellemtestvérünknek a földi testében szellemként, aki most nekünk segít.

8.



"Mert a ki meg akarja tartani az ő életét, elveszti azt; a ki pedig elveszti az ő életét én érettem, megtalálja azt.

Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de az ő lelkében kárt vall? Avagy micsoda váltságot adhat az ember az ő lelkéért?

Mert az embernek Fia eljő az ő Atyjának dicsőségében, az ő angyalaival; és akkor megfizet mindenkinek az ő cselekedete szerint.

Bizony mondom néktek: Azok között, a kik itt állanak, vannak némelyek, a kik nem kóstolják meg a halált, a míg meg nem látják az embernek Fiát eljönni az ő országában." ( Máté )

Külön könyvet érdemelne az a történet, ami velem történt eddigi rövid életemben. Sokat erről most nem mesélek, mert hosszú lenne a történet, de az a valósághoz tartozik, hogy születésem óta rám telepedtek ártó szellemek és egy parapszichológus segítségével sikerült megszabadulnom társaságuktól, de azzal a tudattal kell kezelnem a szellemekkel történő kapcsolatomat, hogy egy rossz gondolat újra vissza hívhatja őket, így egész maradék életemben "vigyázban kell állnom"! Meg kell mondanom, hogy szívesen teszem a "vigyázban állást", mert ez fejlődésem további kulcsa és lépcsője.

"Mikor pedig a tisztátalan lélek kimegy az emberből, víz nélkül való helyeken jár, nyugalmat keresve, és nem talál:

Akkor ezt mondja: Visszatérek az én házamba, a honnét kijöttem. És oda menvén, üresen, kisöpörve és fölékesítve találja azt.

Akkor elmegy és vesz maga mellé más hét lelket, gonoszabbakat ő magánál, és bemenvén, ott lakoznak; és ennek az embernek utolsó állapota gonoszabb lesz az elsőnél. Így lesz ezzel a gonosz nemzetséggel is" ( Máté )

Alaphelyzetünkben a szellemi állapot a természetes, a földi testben élni a természet ellenes. Ez a nézet a mi szempontunkból nézve kicsit furcsa, de ez az igazság. Gondoljunk csak bele egy kicsit, ha a földi halálunk után bekerülünk az eredeti szellemi közegünkbe, azonnal tudjuk a helyünket és minden eddigi tudásunk birtokába kerülünk. Mikor a földre leszületünk az átmeneti ( max.100 év ) testünkbe, meg kell tanulni a test kezelését, alkalmazását. Elkezdünk járni és beszélni tanulni, megtanulunk enni, inni, első alkalommal segítséggel. Nem furcsa, ezt már egy pár alkalommal végigjátszottuk! Minden testet újra meg kell tanulni, a lelkünket, szellemünket körülvevő biomechanikus testet mi alakítjuk kedvünkre. A háromdimenziós földi anyagból lett teremtve, oda kerül vissza, ha levetettük. Ezért érthetetlen, hogy sokan miért ragaszkodnak annyira hozzá, hibernálják magukat és még lehetne folytatni a sok nevetséges és oktalan kísérletezést. Az Anyagot használni kell tudni és nem függőséget kialakítani. Lehet pénzt is gyűjteni a természetes életfenntartás miatt, de nem szabad a pénznek meghatározni életünket, mert félrevezethet minket. Valószínűleg fiatal koromban örültem volna egy lottó nyereménynek, de tudom, hogy ez félre vihette volna az életem, mert nem voltam birtokában az igaz tudásnak, ami párosul az anyag alkalmazásának technikájával anélkül, hogy a rabjává tett volna.

"Senki sem szolgálhat két úrnak. Mert vagy az egyiket gyűlöli és a másikat szereti; vagy az egyikhez ragaszkodik és a másikat megveti. Nem szolgálhattok Istennek és a Mammonnak" ( Máté )

Nagyon sokat kell fejlődnünk. Az emberek nagy százaléka az anyagnak él. Feláldozza szellemi életét egy illúziónak, egy marék pornak. Minden háború, marakodás a pénz miatt van, bebiztosítjuk magunkat és "jövőnket", ha megfelelően takarékoskodunk. Azt hisszük, ha nincs semmink akkor védtelenek vagyunk.

"Az öltözet felől is mit aggodalmaskodtok? Vegyétek eszetekbe a mező liliomait, mi módon növekednek: nem munkálkodnak, és nem fonnak;

De mondom néktek, hogy Salamon minden dicsőségében sem öltözködött úgy, mint ezek közül egy.

Ha pedig a mezőnek füvét, a mely ma van, és holnap kemencébe vettetik, így ruházza az Isten; nem sokkal inkább-e titeket, ti kicsinyhitűek?

Ne aggodalmaskodjatok tehát, és ne mondjátok: Mit együnk? vagy: Mit igyunk? vagy: Mivel ruházkodjunk?" ( Máté ) 9.

A születésünkkor már tartja a markát a rengeteg pénzvadász, akinek a csecsemő egy tárgy, kiből a szülői szeretettre spekulálva minél több pénzt lehet kicsikarni. Halálunk pillanatában megjelennek a gyászhuszárok, kik a gyász alkalmát kihasználják pénztárcájuk megtömésére.

A kettő közötti időszak sem különb. De az anyag imádatát nem csak a pénz határozza meg. Kötöttséget okoznak a szerencse játékok, szórakozások, kábító hatású szerek élvezete, és minden olyan cselekmény, ami megnehezíti elválásunkat a föld dimenziójától. A föld körüli szférák tele vannak olyan emberek lelkeivel, akik nem tudnak elszakadni az anyagtól, figyelemmel kísérik vagyonuk sorsát, nem is vesznek szinte tudomást arról az egyszerű tényről, hogy földi szempontból nézve már halottak. Sokáig kísértenek a volt házukban, egy idő után elunva a földkörüli létet s miután nem tudnak továbblépni, zavarni kezdik az itt maradt szeretetteiket. Ez sajnos igaz azokra is, akiket halálunk után nem engedünk el, a szeretettünkkel mindig visszahívunk és itt tartjuk magunk mellett.

Bármennyire hiányzik az elvesztett társunk, ha nem tudjuk felfogni, hogy csak dimenziót váltott és fejlődik tovább, akkor is engedjük elmenni, sőt, kifejezetten küldjük el. Természetesen nem rögtön a halál után, a lélek a halál beállta után zaklatott lesz, szüksége van a pihenésre, általában negyven nap után célszerű egy kellemes beszélgetés zárásaként elbúcsúzni és útjára engedni a szeretett lelket.

Erről a témáról a legszebben a Tibeti Halottas Könyv ír, javaslom mindenkinek elolvasásra.

" A lelket, mikor feladta testét, nem olvasztja magába a világegyetem lelke, hanem elkülönült állapotában marad meg, hogy az Atya felhívásának engedelmeskedve elszámolhasson tetteivel, melyeket még testében követett el."

"Azok az emberek, akik nélkülözik az értelmet, egyszerűen a Sors láncolatában sodrodnak.

Fogalmuk sincs semmi anyagtalanról, s a Sors valódi jelenlétével sincsenek tisztában, tehát magával a hatalommal, mely által vezettetnek; panaszkodnak a megtestesültség korlátaira, melyeket az rájuk kiró, mégsem ismerik fel a boldogságnak semmilyen más fajtáját, mint amit ezen állapotuknak köszönhetően átélhetnek." ( Hermész Triszmegisztosz )

Óvakodjunk az anyag bűvöletétől, szépségétől, csúnyaságától. Éljünk vele, használjuk, de csak az igaz céljaink eléréséhez, ne többet, ne kevesebbet. S ha eljön az idő, könnyedén lépjünk ki belőle, ne tartson vissza semmi minket, mert az anyag egy bomlékony dolog, mi pedig romolhatatlanok vagyunk.

" Az a mi halandó, nem közelíthet ahhoz, ami hallhatatlan, sem az időleges az örökkévalóhoz,

sem a bomlékony a romolhatatlanhoz." ( Hermész )

Vigyázzunk a gonosz ártó erőkre, mert olyan szellemekből állnak, akik megbuktak a "vizsgákon" és az a céljuk, hogy minél több igaz szellemet magukkal rántsanak a sötétségbe. Magukhoz édesgetnek az Anyag megszerettetésével és mikor kellően felpakoltuk hátizsákunkat minden földi jóval, az magával ránt minket a sötét mélységbe.

"Az emberi faj a gonosz felé sodródik. A rossz benne van az alaptermészetében és örömöt szerez neki. Ha az emberek rájönnének, hogy a világot létrehozták, hogy minden a gondviselés és a szükségszerűség szabott meg, továbbá a szükség és a sors által mindent kormányoznak, valamennyi dolgot készek lennének megvetni, csak mert azokat teremtették; de a sorsnak is bűnt tulajdonítanának, s szabadjára engednék a romlottság mindenféle módját.

Tartózkodni kell ezért a tömegtől, mert közönséges embert csak a tudatlanság tarthatja kordában, vagy legfeljebb az ismeretlentől való félelem."

( Hermész Triszmegisztosz)

10.

A Tudás.

A tudás az egyik legérdekesebb témakör. Szinte hihetetlen, de a tudás magja már bennünk van,

az alkalmazás lehetőségét kell megérdemelnünk. Képzeljük el, hogy sok kicsi kapu van bennünk,

minden kapu mögött komoly tudás van elrejtve. A szellemünk már minden tudás birtokában van,

de a felejtés ködfátyla elrejt mindent. Csak gondoljunk bele, ha rögtön, értelmünk felnyílása után már

tisztában lennénk azzal, hogy anyagba zárt szellemi lények vagyunk, börtönnek éreznénk abban a

pillanatban életünket, pedig a testbe zárt életnek is megvan a maga szerepe, feladata. Ez pedig a

fejlődés. Azt a lehetőséget, hogy rájöjjünk, hogy szellemi lények vagyunk testbe zárva, szívós, kitartó tanulás útján lehet kiérdemelni, nem lehet egyből "belecsöppeni" a bölcsességek tárházába.

Minél többet tanulunk a szellemvilágról, a körülöttünk lévő dimenziókról, rá kell jönnünk, hogy milyen

keveset tudunk. Ahogy belemélyedünk a hatalmas és végtelen láthatatlan világba, rá kell jönnünk, hogy egy emberi élet csak egy kis szeletet tud magába ölelni ebből a világból és ráadásul kevés tanulni ezekről a dolgokról, az igazi tanulás megtapasztalással jár, ami beszűkíti létünk idejét,

korlátok közé szorítja. Egy élet kevés a megtapasztaláshoz, de az a lehetőség, hogy több életet

élünk egymás után, lehetőséget ad a tanulásra, a tudás elsajátítására. Amikor szívós tanulással

elsajátítunk egy bizonyos tudást, azt hisszük, hogy most megtanultuk, közben csak annyi történt, hogy egy tudással teli kiskapu megérdemelten kinyílt bennünk, és hozzáférhettünk a mögötte lévő információkhoz.

Emberi ésszel fel sem lehet fogni azt a hatalmas tudás halmazt ami bennünk van. De képzeljük csak el, milyen felelősséggel tartozunk a megszerzett tudással. Minden emberben benne van a lehetőség, hogy saját magát meg tudja gyógyítani, saját embertársát is meg tudja gyógyítani, akár úgy, hogy az

nincs is mellette, hanem mondjuk telefonon keresztül, akár több ezer kilométeres távolságból.

Ezzel a gyógyító energiával, az energia kezelésének tudásával ellenben ölni is lehet, meg lehet betegíteni saját embertársainkat. Ha valaki a testbe zárt szellemét nem tudja megfelelően irányítani, ellenőrzés alatt tartani, éretlen még arra a meghatározott feladatra, tehát részére nem nyílik ki az a bizonyos kiskapu, csak ha majd kellő érettségről tesz tanúbizonyságot, lehetőséget kap a tudás birtoklására.

A tudást is lehet osztályozni. Vannak hasznos tudások, melyek az egyén szellemének fejlődését segítik elő, vannak olyan tudások, melyek a testbe zárt szellemet segítik az anyagi élet megélésének

lehetőségében. Ezek a tudások is osztályozhatók, mert az egyik része segít eligazodni a földi élet

útvesztőjében, segíti szellemünket az anyagba zárt testben elviselni a bezártságot és előkészíti fejlődésünket a továbbtanuláshoz, fejlődéshez. A másik csoport a haszontalan tudás, mikor elvesztegetjük drága földi életünket olyan információk tanulására, ami szellemi síkról nézve teljesen

értelmetlen és fölösleges. ( csak példaként említsem, bizonyos rekordok elérése érdekében képesek emberek a telefonkönyvet megtanulni, ugyanakkor egész életüket leélik úgy, hogy a bibliát vagy hasonló témájú és komolyságú könyvet a kezükbe vennének )

A haszontalan tudást még sorolni lehetne, de nehéz embertársainkat rávenni, meggyőzni arról, hogy értelmetlen dolgok tanulásával töltik az idejüket, mert az anyag nagy úr, és ez befolyásolni tudja egész földi életünket. A tévutakra nincs idő, szükség van arra, hogy minden időt kihasználjunk fejlődésünk érdekében ( ezt szívós kitartó munkával, mint például meditálás, imádkozás, tapasztalatok megszerzése.) , mert az egymást követő életek is egy bizonyos kozmikus egységbe vannak beszorítva, egy kozmikus egységbe meghatározott számú élet fér csak bele, és ha ezeket az életeket haszontalanul éljük le, "kifutunk az időből" és vissza leszünk vetve egy újabb ciklusba.

Egy ilyen esetben, ha tudatunk ráébred a valóságra, kesereghetünk, mert emberi léptékkel nézve

nagyon sok időnek kell újra eltelnie, mire egy maihoz hasonló fejlettségi fokra eljutunk.

Beszélünk végidőről, rémisztgetjük egymást a kétezredik év borzalmaival, világmegváltással, közben arra nem is gondolunk, hogy mi magunk idézzük elő az egészet a tudatlanságunkkal.

Jézus annak idején megmondta, hogy a pontos idejét az elszámolásnak csak az Atya ismeri. Pontos idő azért nincs meghatározva, mert a mi emberi testbe zárt gondolkodásunk, viselkedésünk állítja előre vagy hátra a végelszámolás óráját. A föld körüli gondolati háló tartalmazza minden ember gondolatát, érzéseit a világ dolgairól, a jóról, a rosszról, s mikor a rossz gondolatok százalékos aránya menthetetlenül a jó fölé kerekedik "megkondul a vészharang és ütött az elszámolás ideje", amit joggal megérdemel minden ember. Lehetőséget kaptunk jövőnk megváltoztatására, megnyíltak az égi csatornák, felsőbb dimenziók, információk tömeges áramlása történik napjainkban a földi emberek felé.

11.

Aki érett rá, hogy az a bizonyos beépített kiskapu kinyíljon a részére , az megérdemelten megkapja a részére kimért, megérdemelt tudást, de nem többet, mint amit szívós kitartó munkával megérdemel.

Könnyen elképzelhető, hogy egy előző életben elértünk egy komoly tudást, de itteni életünk lerombolta azt és lehet mindent elölről felépíteni. A megfelelő tudás alatt azt értem, amit a szellemi életben lehet tovább alkalmazni, fejlődésünket szolgálja tovább. Ez egy kicsit olyan, mint amikor valaki anyagi javakat halmoz fel, gyűjtöget, halála után ráébred, hogy amit összegyűjtött a másik dimenzióban (szellemvilág) nem tudja élvezni, nem lehet az övé. Nem szabad olyan tárgyakat gyűjtenünk amik rozsdásodhatnak, mert azok visszakerülnek az anyaföldbe, a lelki fejlődésünk

gyümölcsét visszük magunkkal.

" Aki egy életet megment, az egy egész világot mentett meg vele".

Ebben a mondatban sok minden benne van. A megszerzett tudásunkat akkor tudjuk alkalmazni, ha embertársaink fejlődését elősegítjük vele és nem önző céljainkra tartjuk meg a megszerzett tudást.

Ha egy lelket megmentünk fizikai és szellemi síkon, akkor elmondhatjuk, hogy ebben az életciklusban sem éltünk hiába. Mert könnyű olvasni a szentírásokat, idézni belőle szó szerint, ezt egy kisgyermek is megteheti, ha bemagolja a sorokat. Az írásokat értelmezni kell, és meg kell élni az abban foglaltakat, mindennapi feladataink közé kell építeni a sorok közt elbújt igaz értelmet, mondanivalót, ami sok esetben testre szabott, minden embernek máshogy jelenik meg, egyénre szabottan, de az alapelv minden esetben ugyanaz.

"Nem tisztelem a szenteket, mert remetének álltak, vagy egy kolostorba menekültek.

egy kupleráj közepén tessék szentnek lenni." ( Gandol )

Nagyon nehéz a megszerzett igazi tudás birtokosának lenni. Ha mentális tudással rendelkezünk,

azt a több-kevesebb tudást is nehéz mással megosztani, mesélni másnak, mert igaziból megélés, megtapasztalás utján lehet elsajátítani, megtartani, és esetleg elveszteni. Mert a tudás birtoklásának

pillanatától felelősek vagyunk a megszerzett "tudományért" és ha nem alkalmazzuk tisztességesen, visszavehetik tőlünk vagy a tudás ellenünk fordulhat.

Érdekes dolog az, hogy azonos tudással rendelkező emberek vonzzák egymást, az a gondolati hálónak is köszönhető. Ha egy teremben mondjuk háromszáz ember beszélget és van közöttük

két-három ezoterikus gondolkozású egyén, majdnem biztos, hogy fél órán belül megtalálják és kiválasztják egymást a tömegből és beszélgetni kezdenek ismeretlenül egymással. Ezek a beszélgetések azért is szerencsések, mert nem az alapokról kell győzködni egymást, hanem igazi tapasztalatcserén alapulnak. Az is törvényszerű például, hogy ha ebben a háromszázas tömegben található egy pár kirívó alkoholista, nagyszájú egyén, akkor azok is megtalálják egymást, csak a különbség annyi, hogy mik azok a külső megjelenésükkel, hangoskodásukkal teszik, addig az

ezoterikus találkozások a csendben kiküldött gondolatoknak és viszont gondolatoknak az eredményeként születnek meg, és ha ezek az emberek nem beszélnek egymással csak egymás mellett állnak és a gondolataik "csevegnek", már akkor jól érzik magukat.

"A test lámpása a szem. Ha azért a te szemed tiszta, a te egész tested világos lesz."

Ha komoly, igazi tudás birtokában vagyunk, felelőséggel tartozunk minden kinyilatkoztatásról, mert nem mindegy, hogy kinek mondjuk el, milyen érettségi szinten álló társunknak. Minden módon érdemes tapogatózni, mielőtt mesélünk róla, mert aki nem hisz a teremtés igaz történetében, csak az evolúciót tartja magáénak és Darwin elméletét, annak hiába beszélünk, ha bezárja kapuit előlünk.

"Az angyalok elálmélkodnak, amidőn hallják, hogy vannak emberek, akik mindent a természetnek és

semmit sem tulajdonítanak az Istennek. És olyanokon csodálkoznak legfőképpen, akik azt hiszik,

hogy testük, amelybe a menny annyi csodálatra méltó dolga van felhalmozva, a természetből folyt

össze, s hogy még az ember értelme is onnan származik; holott, ha egy kissé szellemüket felemelnék,

láthatnák, hogy ilyen és ehhez hasonló dolgok Istenből, nem pedig a természetből erednek, és hogy a

természet csupán a szellem betakarására teremtetett, és hogy ezt a rend legutolsó fokán megfelelő

módon ábrázolja. Az ilyeneket ők a baglyokhoz hasonlítják, amelyek a sötétségben látnak,

nem pedig a világosságban."

( Emanuel Swedenborg 1688-1772 )

12.

Mindenki tanulni, tudást és tapasztalatokat szerezni jött a földre. Ennek rádöbbentésére sok lehetőséget kapunk, de vannak emberek, akik rendszeresen elmennek ezek tanok mellett, gúnyt űznek a szellemvilág, más dimenzióból jövő üzenetekből. Ennek igaz az is oka, hogy sok ember lejáratja ezt a világot többi társa előtt, ha tudattalanul teszi bocsánatos bűnnek számit, s majd karmaként egy másik életben kijavítja, de aki tudatosan mocskolja be a szent világot, annak nagyon nagy lesz a büntetése. Az embereknek joguk van megtudni, hogy léteznek jó és rossz szellemek, mert csak így tudnak védekezni a rossz ellen és segítséget kapni a jó, segítő szellemektől. A tudást is ők adják nekünk, ők vezetnek rá a helyes útra, de nem erőszakkal, hanem a mi akaratunktól függően, a szabad egyéni akaratot tisztában tartják. A szellemvilággal a kapcsolatot nem érdemes külön keresni, mert veszélyeket rejt magában, ezt tapasztalatból tudom. Megfelelő meditáció, imádkozás, belső érettség esetén az őrszellemünk, vagy mesterünk, szellemi vezetőnk jelentkezik nálunk. Ezt első esetekben apró jelekkel hozza nyilvánosságra, és észreveszzük, hogy életünk kezd pozitív irányba fejlődni, változni. Ne féljünk a tudás megszerzésének lehetőségétől, ez egy olyan iskola, ami évezredekig tart, elsajátítani kevés egy élet, csak figyelni és gyakorolni kell, időnk pedig korlátlanul van, még több is mint gondolnánk.

" A lélek bűne a nem tudás. A lélek, mely nem jutott felismeréshez a létező dolgok vonatkozásában,

s azok valódi természetére se jött rá, ahogyan a Jót sem ismerte fel, ellenben vak- az ilyen lélek a test keltette szenvedélyek között hánykolódik; hordozza testét, mint valami terhet, mely felette uralkodik, ahelyett, hogy ő uralkodnék felette. Ebben áll a lélek bűne. Másrészt viszont a tudás a lélek erénye. Az, kinek tudása megadatott, jó és kegyes; már eleve isteni természetű.

..A tudás nagymértékben különbözik az érzéki észleléstől. Érzéki észlelés akkor történik, mikor

a befolyásolás hatalma az anyagból támad; s testet saját szervként használja, minthogy nem is létezhetne a testen kívül. A tudás azonban anyagtalan; a szerv, amelyet használ, maga az értelem; és az értelem természete ellentétes a testével. Egy lélek tehát, amikor belépett a testbe, befogadja magába mint az értelem dolgait, mind pedig az anyagi dolgokat. Nem is lehetne másként, mert minden szükségképpen ellentétekből és az eltérésekből összetett.

S látván, hogy ez igaz valamennyi dolog esetében, ami csak létezik."

( Hermész Triszmegisztosz )

Feladatunk a tanulás, a Tudás által kell Istenné válnunk. A Tudás által közelebb kerülünk Istenhez és akkor megpihenhetünk. Kötelességünk embertársainkat tanítani, megismertetni az igaz Tudással.

Tanulni sohasem késő. Ez érvényes a földi tanulásra is és a szellemi tanulmányokra. A kettő valahol összetartozik, mert az földi tanulmányaink olyan mértékben megdolgoztatják agyunkat és szellemünket, hogy képessé teszik a többi információ befogadására. Rengeteg regény fölött átsiklottam fiatalabb koromban, amiket most újra olvasva más értelmet találok bennük. Sok olyan tanulmány volt már "megtért, megvilágosodott" időmben, amit később újraolvasva más fényben láttam és értékeltem. Észrevettem, hogy minél többet tanulok a láthatatlan világról, rájövök, hogy olyan hatalmas, hogy annál kevesebbet tudok. Érdekes ellentét, de találó, mert ismeretlen kapuk nyílnak meg előttem és ahogy nyílnak a kapuk úgy nyílik a lehetőség az egyre több tudás elsajátítására.

A földi tudás elsajátításával könnyebben nyílik meg a kapu a másik dimenzió tudományának, érzékelésének elsajátítására. Minél jobban csiszoljuk agyunkat, dolgoztatjuk, annál könnyebben,

gyakorlottabban fogadja be az új ismeretanyagot. A földi tanulmányokban való jártasság azért fontos dolog, mert vannak emberek, akik csak a bibliát vagy az általuk igaznak tartott szentkönyveket olvassák, közben a világ többi dolgáról semmit sem tudnak Pedig ami fent van az lent is van, egymáshoz kapcsolódik minden dolog, tevékenység, gondolat. Nem is kell nagyon messze menni,

a körülöttünk lévő ( maximum ezer km ) iszlám országokban a Korán olvasásán kívül tilos minden más ideológiai, vallási könyvet olvasni. Ezeknek az embereknek nagy része írástudatlan, annyit tudnak a világ ( földi és szellemi világ ) dolgairól, amit az egyházi elöljáróik mondanak nekik. Így nagyon könnyű

megtéveszteni őket, mint egy agymosáson átesett robotember, azt teszik parancsra. Azt hiszik, a többi vallásban nincs igaz Isten, szeretet, békesség. Persze, ez viszont is igaz, mert minket is

megtévesztettek az előző századokban, kihasználva a nép írástudatlanságát, keresztes háborúba hajszolták az embereket, Isten nevében folyt a rablás, gyilkolás. Emlékszem rá, mikor a Korán sorait olvastam, és próbáltam értelmezni, már akkor feltűnt, hogy mennyi közös dolog van a két fő vallás között, sőt az iszlám vallás bizonyos szempontokból sok modern elemet tartalmaz.

13.

Az IDŐ

Einstein professzor 1916-banmegalkotta relativitás elméletét a téridőről. Híres egyenlete alapjában

megrengette a fizikusok lelkét és rengeteg tudomány alkalmazza a professzor által

"feltalált" elméletet. Az idő, mint fizikai valóság, mértékegység ,a földi dimenziónk szerves

része, tartozéka. Az időbeosztás nélkül felborulna életünk, a mai ember a pontos tervezést

az idő figyelembevételével el sem tudná végezni. Az ősemberek az évszakok változásából ,

a növények fejlődéséből tudták megállapítani az éveket, a varázsló pontosan feljegyezte a

körforgást, ennek alapján alakították ki életrendjüket. Az egyiptomi papok hatalmas tudással

rendelkeztek a csillagászat terén, részben saját megfigyelésük alapján, részben külső

segítséggel ( idegen , fejlett lények ) határozták meg a hónapokat, éveket. Ők már figyelembe

vették a bolygók körforgását, tudták, hogy ezek hatással vannak a földre.

Sajnos, az egyiptomi birodalom papjai tudásukat a birodalom bukásával együtt magukkal vitték

a "túlvilágra", a feljegyzések nagy része a háborúban elpusztult. A római birodalomban

Szoszigenész, alexandriai csillagász számításai alapján alkalmazták a Julianus-naptárt ( ie. 46 ),

amit 1582-ben a Gergely-naptár váltott fel. A naptárak a nap 24 órás felosztásában egyeztek,

a hónapok és évek napjainak számában különböztek. A Gergely-naptárt a mai napig alkalmazzuk,

de vannak különböző népcsoportok, akik a saját naptári időszámításukat is használják párhuzamosan,

ezek a naptári dátumok inkább az ünnepeikben számítanak jelentősen, az ünnepnapok eszerint

vannak megtartva. Ezért fordulhat elő, hogy a földön ugyanazt az újévet különböző népcsoportok

három - négy különböző időpontban ünnepelnek meg.

Az idő múlása a földi életben fontos, itt minden a születéssel kezdődik, innen "ketyeg" a biológiai

óránk, testünk működésének megállásával áll le az óra. Beilleszkedünk egy idő- tér- anyag

szerkezetbe, ezeknek a fizikai valóságának akarunk minden körülmények között megfelelni.

Sajnos az anyaghoz történő kötődésünk komoly befolyással van éltünk alakulására, de ha

valaki kellően megvilágosodik élete valamelyik szakaszában és el tud szakadni az anyag

vonzásától, csábításától, akkor uralkodni tud az anyagon és nem válik rabszolgájává, ezzel

megmenti további életét. ( természetesen ezzel a földi halál utáni életre gondolok ).

Ha időben felfogjuk a nagy tanítók üzeneteit, tanításait, akkor rájövünk, hogy az anyag kizárólag

a földi időhöz és térhez kötött dolog, más dimenzióban nincs jelentősége.

Érdekes kapcsolatban vagyunk a földi idővel emberként. Az egyenletek, fizikai összefüggések

alapján az idő mindenkinek egyformán "ketyeg", nincs kivételezettség!

Vagy mégis van?

Valószínűleg mindenki ismeri azt a két legelterjedtebb mondatot, hogy:

"rohan az idő" vagy "megállt az idő".

Két teljesen tökéletes mondat, minden szava igaz és mégis ellentmondanak egymásnak.

Minden bizonnyal mindenki átélte ezeknek a mondatoknak a valóságtartalmát, és érdemes

elgondolkozni rajta. Milyen furcsa, ha elmegyünk nyaralni szinte elröpül az idő,

mire észrevesszük, már lehet hazajönni a nyaralásból. Ha egy bezárt helyen tartózkodnánk

annyi ideig, mint egy hetes nyaralás, az egész bezártságot akár egy hónapos időnek is

éreznénk, pedig ugyanannyi idő telt el egy külső szemlélő órájával nézve.

Sok ember meséli, hogy ha "véletlenül" halálélménybe kerül, és átéli a dimenzióváltás elejét,

lepereg előtte az életének nagyon sok meghatározó szakasza. Ennek az életfilmnek a

megtekintéséhez, átéléséhez a szemlélő szemszögéből nézve több időnek kell eltelnie, sok visszaemlékező az egész életét áttekintette nagyon rövid földi idő alatt. Egyes embereknek a halálélményben töltött ideje nem több hatvan másodpercnél, mégis alkalma volt áttekinteni élete jó és rossz döntéseit, kialakítani egy új életszemléletet (akár egy segítő szellem segítségével) egy földi

perc alatt. Ezalatt esetleg a műtőben annyi történt, hogy az orvos megtörölte izzadt homlokát,

a műszer jelezte a szívmegállást s mire éleszteni kezdték a beteget már visszajött az életjel,

a szívhang. Ennyi idő egy másik dimenzióban elegendő egy ember életének átalakításához,

egy új életszemlélet kialakulásához.

15.

Amerikai tudósok vadászrepülő pilótákkal kísérleteztek. A pilótákat önkéntes jelentkezés alapján egy

kísérleti forgóeszközben olyan sebességgel forgatták, hogy az agy nem kapott vért, "beállt" az agyhalál. Az időtartam 8-25 másodperc között volt. A pilóták élményeinek meghallgatása, feldolgozása közben egyértelműen kiderült, hogy a pilótáknak legalább fél óra, de volt akinek háromnegyed óra élményanyaga történt a pár másodperc alatt.

Könnyen megállapítható tehát, hogy az idő mint fogalom, csak a földi ember számára létezik,

valószínűleg más dimenzióban is szerepet kap, de nem olyan komoly formában, mint a mi esetünkben. Nekünk behatárolja az életünket, számoljuk állandóan, hogy a születéstől mennyi

idő telt el, meddig élhetünk még. Irigykedve nézzük a nálunk öregebbeket, sajnálkozunk a fiatalon

meghalt embereken. Az idősebb emberektől élettapasztalatot, bölcsességet lehet tanulni, de

vigyázni kell, mert nem törvényszerű, hogy ha valaki elér egy tisztességesebb kort, vagy csak idősebb

nálunk, feltétlenül rendelkezik a megfelelő tapasztalatokkal. Az idősebb emberek között is rengetegen az anyagi világ haszontalan bölcsességeit, tapasztalatait töltötték magukba, céltalan földi életükre

majd haláluk után ébrednek rá és sajnálni fogják a céltalanul elfecsérelt időt.

"Most, hogy újra birtokába jutottál a ritkán és nehezen elérhető emberi testnek,

jól gondold meg, hogy merre mész, mert az életben nincs idő tévutakra !"

A teremtő több alkalommal szól az emberhez, a mi érettségünk dönti el, hogy észrevesszük,

vagy átsiklunk fölötte. A legtöbb ember 35 - 40 éves kora körül éri el azt az érettségi fokot, mikor

alkalmassá válik arra, hogy felfogja a körülötte lévő láthatatlan világot és esetleg megtapasztalja személyesen is. Sok ember nem veszi ezt észre, az idejét elfecsérli haszontalan földi dolgokra.

Ezeket az embereket elképzelhető, hogy hamarabb "leveszik a színpadról", de ha értelmetlen földi életükkel mégis magas kort érnek meg, az nem annak köszönhető, hogy bölcsek és nagy élettapasztalatot szereztek, hanem a földi élet mókuskerekében az anyaghoz kötött szinten szerepük van és azt végig kell játszani. Könnyen lehetséges, hogy idősebb korukat annak köszönthetik, hogy lehetőséget kapnak az utolsó pillanatokig a teremtő végtelen szeretetének felismeréséhez és az ebben rejlő hatalmas erő megismeréséhez. Sokan a haláluk percében tapasztalják meg azt a földöntúli erőt, energiát, amit sok ember már fiatalabb korban megtapasztal és az életét ennek megfelelően alakítja ki.

A történelem során egyes emberek lehetőséget kaptak az "időutazásra", őket látnokoknak nevezték.

Egyik leghíresebb látnok a biblia szerint János volt, az Ő jelenéseit a mai napig értelmezni próbálja

a világ nagyon sok tudósa. Közelebbi időből Nostredamus jóslatai fenyegetnek minket és nem is

alaptalanul. A múltról szóló jóslatai teljesen beváltak, igaza lett. Ezek után nincs jogunk kételkedni a

jövőnkre nézve. Ezeknek a jóslatoknak az érdekessége, hogy csak úgy lehetséges, ha a jós

időutazáson vett részt, ami a mai ember számára egyenlő a sci-fi műfajával, mert ez a háromdimenziós világunkba nem illik be. Amennyiben az időutazás lehetséges, az idő mint fogalom

elveszti igazi realitásértékét, újra át lehet fogalmaznunk egy pár tételt. Az időnek a földi létben van

jelentősége. Jelzi az emberek számára, hogy a másik dimenzióban (leszületésünk előtt) vállalt feladatot el kell végezni, teljesíteni kell egy bizonyos idő alatt. Ezzel az időkorláttal vagyunk

"rákényszerítve" a feladat mielőbbi elvégzésére és aki ezt az időt nem használja ki a fejlődésre,

az nem tud továbblépni.

Nagyon figyelemreméltó a következő gondolat:

A jövő még megváltoztatható, mert birtokába kerülünk hibás döntéseink eredményének,

és ennek tudatában megváltoztathatjuk jelen cselekedeteinket a szebb jövő érdekében.

Nem véletlenül kapunk lehetőséget a jövő betekintésébe, figyelmeztetésnek szánja a teremtő

szerető ereje, hogy megkíméljen minket a fölösleges és esztelen megpróbáltatástól, szenvedéstől.

A látnokok megmutatták a háborúk gyötrelmeit, nem vettük figyelembe, gyilkoltuk egymást tovább.

Megjósolták a világháborúkat, nem tettünk semmit ellene, bekövetkezett.

Megjósolták a harmadik világháborút, mit teszünk ellene.....?

16.

Álomvilág.

Földi életünk harmadrészét alvással töltjük, erre részben testünknek, részben szellemünknek van

szüksége. Testünk kipiheni a napi fáradalmakat, erőt gyűjt a következő nap feladataihoz,

szellemünk pedig felfrissül, kis időre kiszabadulhat az anyag fogságából, amit a test jelent neki.

Ha belegondolunk, életünk eléggé komoly része az alvással töltött idő. Egy 60 éves ember, ha a

napi 8 órát alvással tölti, az életéből 20 évet jelent ! És a Teremtő nem úgy alkotott meg minket,

hogy ezt a 20 évet céltalanul töltsük el, ne használjuk fel fejlődésünk érdekében.

A tudósok már felfedezték a REM és NREM fázist alvási periódusunkban, sokat nem akarok

írni erről a témáról, akit bővebben érdekel, könyvek százai írnak róla, megtalálhatja bármelyik

könyvesboltban.

Álmainkban szellemünk testünktől külön éli az életét, szinte szárnyal, örül a szabadságnak.

Első alkalommal gyerekkoromban vettem észre az álom különös képességét. Az iskolában

feladott matematika példát több alkalommal nem tudtam megoldani azonnal, az órán nem

fordítottam kellő figyelmet a témára, vagy egyszerűen nem értettem meg. Általában a másnapi

"házi feladatokat" igyekeztem az nap utolsó pillanataira tennem, kivártam azt az időt, mikor már

feltétlenül meg kell oldani és le kell írni a füzetbe, és több alkalommal ezekben a vészjósló

alvás előtti percekben derült ki, hogy semmi gőzöm sincs ahhoz, hogy mi az adott példa megoldása.

Éjszaka, alvásom azon részében, mikor emlékeztem mindenre, felírtam magamnak a képzeletbeli

táblára a feladatot, és több kísérlet után sikerült a példát megoldanom. Ilyenkor reggel ébredés után

rögtön leírtam a feladat megoldását és mindig sikerrel jártam.

Ezt a probléma megoldó álombeli lehetőséget később is tudatosan alkalmaztam a munkám során.

Riasztóberendezéseket telepítek, minden munka más igényeket, műszaki problémákat, kihívást

jelent a számomra. A nehezebb munkákat előző éjszaka álmomban elvégzem, minden munkafázist

megtervezek, minden variációt kipróbálok, mire reggel dolgozni megyek már teljes a forgatókönyv a

munkához. Sokszor éjszaka derül ki, hogy elfelejtettem valamilyen anyagot beszerezni a munkához,

vagy valami hasonló dolog eszembe jut.

Az öregek régi mondása volt, hogy: aludjunk rá egyet !. Nagyon igazuk volt, ők már tapasztalatból

ismerték az álom jótékony, problémamegoldó hatását. Álmainkban lehetőségünk van mindenre,

amit az anyagba zárt testben nem tehetünk meg. Volt rá alkalom, hogy egész éjszaka

száguldoztam az autóval, össze is törtem a végén, reggel senkinek se beszéltem róla, félve néztem

be a garázsba és akkor győződtem meg róla, hogy álom volt az egész. Annyira életszerű volt az

álom, hogy nem tudtam megkülönböztetni a valóságtól. Az álomvilágban lehet szeretkezni

következmények nélkül, több alkalommal bűntudattal ébredtem reggel. Aki szeret harcolni

( mint én gyerekkoromban ), álmában minden belső feszültséget le tud vezetni a saját maga

képzelt és eljátszott háborúban.

Legszebb élményeim a repüléshez tartoznak. Nagyon örültem a reggeli ébredéskor, mikor

visszaemlékezve rájöttem, hogy egész éjszaka repültem, különböző élethelyzetekben kihasználva

ezt a lehetőséget. Később rájöttem, hogy amikor nagyon szépet álmodok, álom közben

meg tudom különböztetni magamban a különleges történeteket, és rájövök, hogy ez csak

álom és eszerint tudatosan irányítom a belső világomat.

Csodálatos dolog a tudatos álmodás. Ha nem vagyok nagyon fáradt az egész napos munkától

és este pihenés után tudok meditálni, majdnem minden alkalommal emlékszem az álmomra és

aktív szereplője vagyok. A repülés a legszebb dolog ami történhet velem, ilyenkor szárnyalok,

élvezem az egész álom időszakát, szinte kihasználom az álomszakasz minden "másodpercét".

Az álom komoly üzeneteket, tanításokat hoz számunkra. Szellemünk a másik dimenzióval

álmunk bizonyos szakaszában rendszeresen kommunikál, van aki emlékszik erre a szakaszra,

legtöbb ember nem, azt hisszük, hogy ilyenkor nem álmodunk. Szellemünk hagyja a

szunnyadó testünket pihenni, miközben szárnyal szabadon egy láthatatlan ezüst szál

összeköti minden alkalommal a testtel, és külső inger hatására abban a pillanatban visszatér

a helyére mikor szükség van rá. Vannak emberek, kiket úgy kell ébresztgetni, nagyon nehezen

"térnek" magukhoz. Ilyenkor szellemüknek be kell fejezni a másik dimenzióbeli munkát

( valószínűleg komolyabb, bonyolultabb dologról lehet ilyen esetben szó ), és utána tud a

szellem a testbe visszatérni.

17.

Volt rá arra is alkalom, hogy álmában egy egészséges ember meghalt minden előjel nélkül.

Ilyenkor a szellem olyan vállalásban, feladatban vesz részt, amihez ki kell szakadni a test fogságából,

a szellem értelmetlennek találja a többi földi megpróbáltatást, megmérettetést.

Az is lehet, hogy olyan szellemi kalandba bonyolódott, ami az ezüst szál elszakításához vezetett.

( Ez a szál köti össze a testtel sétáló, kalandozó lelkünket, szellemünket )

Álmainkban komoly szellemi tanításokat kapunk. Sokan nem emlékszünk rá közvetlenül, de

ezek a tanítások láthatatlanul beépülnek földi életünkbe. Vannak, akik emlékeznek ezekre a

tanításokra, sok komoly földi tanító, médium hosszú hónapokon keresztül ( esetleg évek )

olyan állandó tanítást kap, hogy azt hiszi, nem is alszik ezekben az időszakokban.

Arra már rájöttem, hogy álmainkban a mesterünk bizonyos élethelyzeteket előidéz próbaképpen,

hogy kipróbálja a reagálásunkat és ezzel "megmérettetünk". Álmainkban sokszor

vizsgázunk, ezt szellemünk teszi, a test szinte semmit sem tud róla.

Sok esetben a szellemünk az oka az álmatlanságnak. Emberek panaszkodnak, hogy

rendszeresen nem tudnak aludni, miközben arra nem is gondolnak, hogy szellemük lázad

esetleg valamiért, nem akar részt venni a másik dimenzióbeli "munkában", megmérettetésben,

esetleges felelősségre vonásban, elszámoltatásban . Ebben az esetben a szellem tiltakozik

a test alvása, pihenése ellen, mert ilyenkor akarva-akaratlanul a "szőnyeg szélére kell állnia".

Az éjszakai szellemi séták sokszor hatással vannak a testre is. Volt alkalom, hogy éjszaka

álmomban a járdáról lelépve a bokám kibicsaklott, a testem megrándult, és reggel egy kicsit

sántítottam. Egyik este elalvás után rögtön álmomban valaki úgy hasba vágott, hogy a

mellettem pihenő feleségem is érezte az ütést.

Az álom csodálatos és szép világ, külön dimenziót nyit egy általunk alig ismert élethelyzetbe,

mely kicsit hasonlít a halálunk utáni állapothoz. A régi öregek úgy hívták az álmot: kis halál !

Aki tud, vagy megpróbál tudatosan álmodni, az megtapasztalja egy kicsit a szellemvilág

érzését, szabadságát. Az álomban mindent megteremthetünk magunkban, teljes

élethelyzeteket lehet előre lejátszani és ez kihatással lehet a földi életünkre.

Nagyon veszélyesek a drogok, alkohol, és minden gyógyszernek nevezhető mérgező

anyag, ami a szervezetünket befolyásolni képes és megzavarja az álmunkat.

Nekünk kell, akár az életvitelünk megváltoztatásával elérni a rendszeres és normális

alvás funkcióját, minden álmatlanság és a többi koros elváltozás a szellemünk sérülésének

az oka, ezt kell megváltoztatni. A test és a benne lakó szellem egymásra vannak utalva a

földi megmérettetésben, vigyázni kell mindkettőre, mert egymásra hatással vannak.

Képes idegen szellem megzavarni földi testünk nyugalmát (pl kábítószer, alkoholra történő

csábítás) és ez kihatással van a szellemünkre, s ezzel az idegen ártó szellem el is érte a hatást,

amit akart. Álmainkban is csatázunk, harcol a jó a rossz ellen, de a kialakított, tudatos,

minden jót magába foglaló szellemet nem lehet megzavarni ártó szándékkal.

Ezért fontos szellemünket rendszeresen tanítani, tudását csiszolni, fejleszteni, mert éjszaka

a "kis halálban" megmérettetik, és ez kihatással lehet a halál utáni "életünkre", befolyásolni

képes ezzel az egész kozmikus jövőnket a másik dimenzió világban.

Este, ha lefekvéskor mindig imádkozom, megköszönöm az aznapi napot minden szépségével

és esetleges negatív történéseivel, mert tudom, hogy minden a szellemem fejlődését



szolgálja. Kérem Istent és a szellemtestvéreimet, hogy segítsenek békés álomban tölteni

az éjszakát, tanítsanak, segítsenek az éjszaka csendjében fejlődni, beszélgetni ,tapasztalatot

szerezni a láthatatlan világ történéseiről.

Reggel, ha felébredek, felidézem magamban az éjszakát, megköszönöm Istennek, hogy

felébredhettem a "kis halálból", és áldást kérek az aznapi napomra.

Jó éjszakát!

18.

Élet a halál után.

A cigaretta füst csípi a szemem. Ezt tudom, mégis rágyújtok Igaz, minden rágyújtás után megfogadom, hogy vége, de sokáig tart, mire igaziból a vége szót kimondhatom.

Nézem a tüdőrákban szenvedő embereket, amint kérik orvosukat, hogy segítsenek rajtuk, vagy

harcoljanak ki még a szervezetüktől egy pár ajándék hónapot, miközben félelemtől remegő

kézzel rágyújtanak az aznapi megszámlálhatatlan cigaretta egyikére. Sokan már szólni se tudnak, mert a gégéjüket a nikotin úgy szétmarta, hogy nem tudják többet kimondani azt a szót: segítség !

Miközben a cigarettán gondolkozom eszembe jutott a kávé. Gyerekkoromtól kezdve innom kellett,

első időben szülői parancsra, mikor közölték velem: "fiam, te nagy vagy már, idd meg a reggeli kávéd!". Persze ez mind 14 éves koromban hangzott el, mikor "nagy" lettem, kiléptem az általános

iskola küszöbén és mint felnőtt ember átléptem a szakközépiskola épületébe. Általában ez a

kávéra felhívó mondat hajnalban öt órakor hangzott el, én ráértem felkelni fél nyolckor, így négy

éven keresztül bekaptam a hideg kávém és rohantam az iskolába. Ez az időszak befolyásolta

kávé ivási szokásom, utána minden mennyiségben, minden ízű, zamatú kávét meg tudtam inni.

( keserűn, tejjel, 3 cukorral, rummal, konyakkal, aromásítva. ) Időközben rájöttem egy

ismeretterjesztő film megtekintése után, hogy sikerült felnőtté válásom kapcsán színtiszta

növényi mérget itatni apámnak velem tiszta gondoskodásból, szeretetből. Valószínűleg a

jó szándék vezette apámat, nem volt tisztában a kávé összetételével. Sikerült egyszer,

nem is olyan rég egy darabig szüneteltetni a kávé fogyasztását, egy kis idő múlva utazásom

alkalmával újra elkezdtem inni, az első két pohár szinte égette a torkomat, kiérződött az igazi

méreg az italból. Milyen furcsa szerzet az ember. Ha nem beteg, pénzért betegséget vásárol

magának. A legkellemesebb időtöltés és egyben a legdrágább szórakozás az alkohol egyes

emberek számára. Ennek a méregnek fejlesztették ki a legtöbb fajtáját, minden ízben megtalálható,

így biztos, hogy valamelyik fajtája ízleni fog. Ennek a csodálatos méreganyagnak, mit sok embernek

csak erején felül sikerül megvásárolnia kettős hatása is van. Azon kívül, hogy sikerül testünket

minden módon tönkretenni vele ( máj, vese, szív, érrendszer, tüdő, idegek, látás, járóképesség.),

különleges hatásával a szellemünket is megmérgezzük vele, ami komoly károsodással jár,

befolyásolja egész életünket. Igazi hatását ott fejti ki, mikor kemény hiányérzetet okoz a

szervezetben, ilyenkor szinte "ölni is képes érte az ember", mellette elhanyagolható szinte az

az apró dolog, hogy az alkohol érzésért, megszerzéséért némelyikük lopásra, csalásra

kényszerül, más embereken átgázol, családokat, életeket tesz tönkre. Természetesen

mindezt pénzért vásároljuk meg, gyakorlatilag sok ember fél a haláltól, de apránként, pénzét

szinte képletesen mondva a "kocsmabankban" tartva gyűjt a halálára.

A napi élelmiszerünk amivel életünket , testünk fennmaradását biztosítjuk a másik méregforrás.

Élelmiszereink nagy része életében nem látott eredeti alapanyagot, vagy amelyik nagy

nehezen kiharcolta magának a földből növekedést, sikerül bizonyos fejlődési szakaszaiban

kemikáliás növényvédő szerekkel locsolgatni, így biztosítva szervezetünk megfelelő méregtartalmát.

Miután a földet kellőképpen sikerül tönkretennünk, lassan a hagyományos növények kipusztulnak,

a tudósok már tervezgetik a jövő új növényeit, az unokáim már nem fogják tudni, hogy milyen jó

ízű a harmatosan leszedett kicsit földes eper , amit ha lopkodtam mosatlanul nagymamám konyhakertjének terméséből , minden következmény nélkül megehettem. Nem fogják a gyerekek

tudni azt, hogy milyen jó ízű a paradicsom, mikor uzsonnaidőben egy karéj megkent kenyér mellé

leszakítottam a tőről és a nap fényétől átitatva megettem. Helyette megismerik a tartósító szerrel

lefújt, éretlenül szállított gyümölcsöket, ami napfény nélkül dobozban érett meg.

Reklámozzák az üdítők milliónyi fajtáját, anyagi okok miatt elfelejtik a halálfejet a címkén

feltüntetni. Csodálatos, üdítő érzés, nyáron a melegben szinte itatja magát, akár több literrel

is meg lehet egy nap inni. Kedvezményesen időnként az üvegben két liter helyett fél literrel

több van ugyanazon a pénzért, de ha megittad az egész üveggel és még szomjas vagy egy

igazi egyszerű pohár víz a szomjadat oltja. Csak ezt nem szabad reklámozni, mert ez a

szemünk előtt van és nem kell érte fizetni, vagy nagyon keveset. Igaz, erre kezdenek sokan

rájönni, vannak országok ahol a tiszta víz drágább mint az alkohol vagy az üdítő.

19.

Ezek a méreganyaggal teli élelmiszerek erősen befolyásolják életünket. Szervezetünket teljesen

leépítik, komoly szervi károsodást okozhatnak ( pl. rák), ami a földi pályafutásunk végét elősegíti.

A testünk betegségein túl komoly zavart okoznak szellemünknek, ami befolyásolni tudja az egész

életünk fejlődését. Kapcsolataikat nem tudjuk kellőképen fejleszteni, ingerültek vagyunk,

bizonyos élvezetes szerek, italok előteremtéséhez sárba tapossuk társainkat, ahelyett ,hogy

egymást segítenénk a fejlődésben.

Sokan nem tudják elképzelni, hogy milyen nehéz volt egy földi testhez jutni, amit most tudatosan

tönkretesznek.

"Most, hogy újra birtokába jutottál a ritkán és nehezen elérhető emberi testnek,

jól gondold meg, hogy merre mész, mert az életben nincs idő tévutakra !"

Vannak olyan méreganyagok, melyekkel együtt kell élni, beépültek minden napjaink élelmiszereibe,

de azon tudunk változtatni, hogy milyen fajta és milyen mennyiségű anyagot juttatunk a szervezetünkbe. A többi pusztító anyag szervezetünkbe történő juttatása teljesen a mi döntésünkön

múlik. Ha le akarom építeni magam a fejlődés helyett, tönkreteszem agysejtjeimet, idegrendszerem,

ahelyett, hogy építeném imával, meditációval, meg lehet tenni, de minden döntés felelőséggel jár és

ennek a következményeit minden síkon vállalni kell.

A szervezet méreganyaga befolyásolja az emberi kapcsolatainkat. Az az ember nem tud fejlődni

rendesen, akinek szervezete telítve van méreganyaggal. A szervezet tisztasága együtt jár a

lélek tisztaságával, mert testünk állapota kihatással van lelkünk állapotára. Ez nem azt jelenti, hogy

egy beteg, sérült ember nem lehet lelkileg tiszta. Ez azt jelenti, hogy egy bizonyos méreganyag szint

már befolyásolja az életünket, kihatással lehet sorsunk alakulására, emberi kapcsolatainkra.

Nem mindegy az, hogy milyen körülmények között éljük le életünket, milyen körülményeket teremtünk

szellemünk számára, miután testünk szellemünk földi palotája, nem mindegy az senki számára, hogy

milyen helyen éli le földi életét.

Így nem az a fő kérdés, hogy van-e élet a halál után,

hanem az, hogy van-e élet a halál előtt?

20.

IMA

Minden egyes kimondott szavunknak és belső gondolatainknak teremtő ereje van. Ezt még

kevesen ismerték fel, vagy kevesen hiszik el. Ezért nagyon fontos dolog az, hogy meg kell

gondolni mindent mielőtt kimondjuk és megcselekedjük. Ha visszaemlékszünk eddigi életünk

szakaszaira, milyen sok esetben előfordult az, hogy valamit nagyon szerettünk volna elérni,

még ki sem mertünk mondani nehogy valaki "bolondnak" nézzen, sokat gondoltunk rá, álmodoztunk róla és egyszerre , - mint derült égből a villámcsapás - megvalósult. A szavak, a gondolatok

teremtő ereje hatalmas erővel bír, ha egy páran tisztában lennének vele, nagyon meggondolnák

szavaikat mielőtt kiejtenék a szájukon.

"Jézus pedig monda: Ti is értelem nélkül vagytok-é még?

Mégsem értitek-é, hogy minden, a mi a szájon bemegy, a gyomorba jut, és az árnyékszékbe vettetik?

A mik pedig a szájból jőnek ki, a szívből származnak, és azok fertőztetik meg az embert.

Mert a szívből származnak a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, lopások, hamis tanúbizonyságok, káromlások.

Ezek fertőztetik meg az embert; de a mosdatlan kézzel való evés nem fertőzteti meg az embert."

Imádkozni a legszebb és a legkellemesebb dolog. Ez olyan, mikor az ember félrevonul és egy

elképzelt telefonon keresztül beszél a Teremtővel. A Teremtő minden gondolatunkat érzi,

hamarabb tudja, hogy mit szeretnénk Tőle kérni, mint mi magunk. Minden egyes megvalósult

kérés csak akkor tud teljesülni, ha az a fejlődésünket szolgálja és nem az anyagi világ élvezeteit

erősíti tovább. Miután a fő cél az anyagi világ kötöttségeiből történő elszakadásunk, értelmetlen

dolog lenne minden héten például egy lottó ötösért imádkozni, mert az csak anyagi kötöttségünket

célozná meg. Forrásmunkaként a bibliát alkalmazom a legtöbb alkalommal, mert az hűen

tükrözi az eredeti gondolatokat. Károli Gáspár fordítása nagyon élethű, az eredeti biblia szöveget

fordította magyarra, sok fordításnak az a hátránya, hogy egymást fordítják tovább és a végén az

eredeti szöveg teljesen megváltoztatva kerül az érintettek elé, arról nem is beszélve, hogy a

fordítások is tükrözik a bizonyos érdekeltségek ( vallások ) egyedi gondolatait. A bibliát mint egy

komplex mondanivalójú jelképrendszert, kozmikus szótárt, tanulási segítséget a földi dimenzióból történő kiszakadáshoz kell elfogadni. Vigyázni kell szavai értelmeinek felhasználásához, mert bizonyos idézetek nem pontosan alkalmazva pont az ellenkező hatást érhetik el. Sokan azt is

megkérdőjelezik, hogy bizonyos cselekmények, idézetek tanítóktól, mesterektől hogyan származhatnak, hiszen a biblia haláluk után több esztendővel íródott és nagyon nehéz

visszaemlékezni bizonyos cselekedetekre mondjuk 30-40 év távlatából. A válasz nagyon egyszerű:

A bibliát örökségül kaptuk, megtudni múltbeli a cselekedeteket Jézus előtti időből.

Jézus munkásságát hűen tükrözi és leírja az utána következő időket.

Utalást ad jövőnkre nézve és egyben segítséget is annak megváltoztatására. Egy ezoterikus kulcsot kaptunk a kezünkbe, mit megfelelő és nem félremagyarázott értelmezéssel kiválóan lehet alkalmazni

2000 éve, hisz már eleve úgy íródott, hogy a középkori szántóvető megtalálja benne a neki szánt

mondanivalót éppúgy, mint évszázadunk atomtudósa. A biblia kinyilatkoztatásainál az angyalok, a

jószándékú segítő szellemek segítettek a kimondott idézetek, cselekmények szó szerinti idézésében,

megjelenítésében, ugyanezek a szellemi lények segítették Károli Gáspár munkáját is a fordításban,

mert az eredetiségnek komoly szerepe van. Miután nekünk, a magyar népnek jutott az a kiváltság,

hogy birtokoljuk az eredeti, Isteni ősi nyelvet, külön köszönet jár Gáspár és az őt segítő szellemtestvérek munkájáért. Vigyáznunk kell nagyon a bibliában tanult és alkalmazott idézetekre,

mert rosszul értelmezve vagy céltudatosan rosszra alkalmazva a Mennyei Atya ellen vétkezünk.

Éljünk a biblia soraival, építsük be életünkbe, alkalmazzuk a minden napi tevékenységünkben.

Arra viszont nagyon kell vigyázni, hogy nem elvakultan, minden elsöprően kell megélni. Sok ember

nem lát ki a bibliából, egész nap a kezében sétál vele és idézi mindenkinek, mutatva, hogy milyen

bölcs, Istennek élő ember. Az ilyen még az ember nevet se érdemli meg, az ilyenek rúgnak testvéreikbe, robbantják ki a háborúkat, ölnek Isten nevében. Nem látnak át a biblia fő mondanivalóján, hogy a bibliát megfelelő értelmezése után alkalmazni kell mindennapi életünk

szürkeségében és ebből a szürkeségből lesz a megváltó fény, a ragyogás.

21.

A bibliában hozzánk szólnak Jézus szavai, melyek szebbek a leggyönyörűbb éneknél is:

"Nemde, két verebecskét meg lehet venni egy kis fillérért?

És egy sem esik azok közül a földre a ti Atyátok akarata nélkül!

Néktek pedig még a fejetek hajszálai is mind számon vannak tartva.

Ne féljetek azért; ti sok verebecskénél drágábbak vagytok.

Valaki azért vallást tesz én rólam az emberek előtt, én is vallást teszek arról az én mennyei Atyám előtt;

A ki pedig megtagad engem az emberek előtt, én is megtagadom azt az én mennyei Atyám előtt.

Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy békességet bocsássak e földre; nem azért jöttem, hogy békességet bocsássak, hanem hogy fegyvert."

Nagyon fontos életünkben az imádkozás. Én este ha lefekszem, lefekvés előtt ha időm engedi

meditálok, aminek szerves része az imádkozás. Ha annyira fáradt vagyok és nem tudok meditálni,

imádkozás nélkül akkor sem alszom el. Átértékelem és megköszönöm az egész napomat és

kérem a Teremtőt, hogy küldjön szép álmot és közben tanítson mindenre, amire szükségem lehet

még. Reggel megköszönöm az éjjeli tanításokat, álmaimat, kérem a Teremtő áldását az aznapi

munkásságomra.

Nincs kötött ima, nincs két egyforma fohász a Teremtőhöz. Minden embernek szeretettel kell fordulnia

a Mennyei Atyához, beszélgetni kell vele, kérni és megköszönni mindent , s ő meghallgat minket és

teljesíti. Védelmét lehet kérni az ártó, gonosz szellemek ellen, áldását lehet kérni napi tevékenységünkre, gyógyulásunkat lehet Tőle kérni, és "ki kér, annak megadatik". Sokan templomba

járnak imádkozni és elmondják kötött imáikat minden belső vezérlet és tartalom nélkül , ezek

az imák hatástalanabbak, mert nincs mögöttük kimondott igaz gondolat, igaz szó.

Ez persze nem azt jelenti, hogy nem szabad templomban imádkozni, mert az igazi, szívből

fakadó és keletkezet közösségben elmondott imák hatalmas erővel bírnak, képesek szinte

hegyeket megmozgatni.

"Ismét, mondom néktek, hogy ha ketten közületek egy akaraton lesznek a földön minden dolog felől, a mit csak kérnek, megadja nékik az én mennyei Atyám.

Mert a hol ketten vagy hárman egybegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük."

A biblia írásában nagyon szép sorok vannak az imádkozásról. Mikor Jézus említi, hogy húzódj be

egy csendes szobába és légy magad, itt a meditációra utal. A meditációban elmondott imánkat

átgondolva, minden külső ingertől elszakadva elmondhatjuk, és megfelelő belső csend után

lehetőséget kaphatunk a válaszra is. ( A belső csendet és a válasz elérésének lehetőségét

nagyon sok gyakorlás után lehet megszerezni. Van akinek sikerült egy hét alatt "lecsendesednie",

van akinek egy élet kevés rá! )

"És mikor imádkozol, ne légy olyan, mint a képmutatók, a kik a gyülekezetekben és az utcák szegletein fennállva szeretnek imádkozni, hogy lássák őket az emberek. Bizony mondom néktek: elvették jutalmukat.

Te pedig a mikor imádkozol, menj be a te belső szobádba, és ajtódat bezárva, imádkozzál a te Atyádhoz, a ki titkon van; és a te Atyád, a ki titkon néz, megfizet néked nyilván.

És mikor imádkoztok, ne legyetek sok beszédűek, mint a pogányok, a kik azt gondolják, hogy az ő sok beszédükért hallgattatnak meg.

Ne legyetek hát ezekhez hasonlók; mert jól tudja a ti Atyátok, mire van szükségetek, mielőtt kérnétek tőle.

Ti azért így imádkozzatok: Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a te neved;

Jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, mint a mennyben, úgy a földön is.

A mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma.

És bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk azoknak, a kik ellenünk vétkeztek;

És ne vígy minket kísértetbe, de szabadíts meg minket a gonosztól. Mert tiéd az ország és a hatalom és a dicsőség mind örökké. Ámen!"

22.

Minden egyes ember feladattal született a világra, minden embertársunk egyedi és megismételhetetlen. Életünkben végig kísérnek az őrző angyalok ( sajnos a gonosz, ártó szellemek

is ), rajtunk múlik, hogy sikerül-e kapcsolatba lépnünk velük, fogadni a Tőlük áramló pozitív információkat. Fiatalabb korunkban kérés nélkül vigyáznak ránk, védelem alatt tartanak, de miután megkaptuk a szabad akaratot s élve annak minden lehetőségével, szabadon dönti el szellemünk, hogy milyen útra lépjen. Életünk több szakaszában "szólnak hozzánk", felhívják figyelmünket a másik dimenzió létezésére, vállalt feladatainkra.

Sokan nem veszik észre ezeket a hozzánk küldött mennyei gondolatokat, figyelmeztetéseket.

Figyelmeztetés, ha beszélgetések véletlen alakulása olyan útra viszi a gondolatokat, hogy

rájövünk közben, hogy feladatunk van a földön. Ha ezt időben felismerjük, akkor a könnyebbik

utat választottuk, már ha ezt a felelősségteljes, hosszú, buktatóval teli utat könnyűnek lehet

nevezni. Sok ember balesetet szenved vagy beteg lesz, s a betegségében fohászkodik a Teremtőhöz, és közben imádkozni kezd a gyógyulása érdekében. Imájának teremtő ereje megnyitja a kaput a

másik világ felé, egy idő után "beavatást" nyer, de ez nagy felelősséggel jár. Ha valakit megérint

az Atya lénye, esetleg külön beszél hozzá, jelzi létét és erejét, szeretet sugarait külön kiemelve,

szinte cirógatva testét-lelkét, az attól a pillanattól kezdve élete minden lépéséért kiemelten felelőséggel tartozik. Amekkorát lehet emelkedni a fejlődésünk során, olyan magasból is lehet

akár az utolsó pillanatban is aláhullni. A Mennyei Atyához megtérni az utolsó pillanatban is lehet,

földi halálunk utolsó másodpercéig erre lehetőséget kapunk, de ha életünk korai szakaszában ráébredünk arra, hogy küldetésünk van, akkor nem pocsékoljuk el haszontalanul az éveket.

Rájöttem arra, hogy "megtérni Istenhez" nem olyan egyszerű dolog. Kötnek a különböző vallások

ellentétei, én végigjártam a szamárlétrát, fél évet áldozva az életemből áttanulmányoztam majdnem az összes vallás alapszemléletét, a Teremtőhöz kapcsolódó viszonyát, végigjártam személyesen a

különböző templomban és gyülekezetekben tartott imádkozásaikat, vagy legalábbis megnéztem

próbálkozásaikat. Megmondom őszintén, hogy kiábrándító volt. Némely gyülekezet olyan messze

áll a valóságtól, hogy ha valaki később ráébred, hogy becsapták, félrevezették ( kemény pénzgyűjtéssel járó istentiszteletek, havi rendszeres átutalások fizetésből .), még a Mennyei

Atya hitétől is eltántorodnak, mert azonosítják a hamis hitet prédikáló pásztoraikkal. Az ilyen

hamis prédikátoroknak kemény büntetésük lesz haláluk után. Vannak olyan istentiszteletek, ahol

a tömegeket komoly para ismeretekkel rendelkező, úgymond a rendet fenntartó őrök képességeikkel

egybetartják, befolyásolják.

A vallásokat összehasonlítva rájöttem, hogy minden vallás szinte azonos dolgokat tilt és enged meg,

a külső burkolatokat lehámozva az is kiderül, hogy egy Isteni Lényről beszélnek a világ összes pontján, csak időnként politikát ( földi anyagszerzést ) keverve a vallások közé, kihasználják a tömegek megtévesztésére.

Szükség van a tanulásra, ismereteink fejlesztésére. Érdemes elolvasni a bibliát, hogy átérezzük annak egységes mondanivalóját. Azt mondják, hogy divat lett a keleti vallás. Nem divat lett, hanem

el volt zárva évszázadokon ( évezredeken ) keresztül előlünk, s most eljutott hozzánk. Rávilágított

a keresztény vallás hibáira, de vigyázni kell, mert a keleti vallásokban is található olyan elem bőven,

ami félrevezetheti gondolkodásunkat az igaz útról. Ki kell minden vallásból emelni a jó elemeket,

és ezeket alkalmazva lehet eljutni az igaz megvilágosodás felé. A különböző vallásra azért is szükség

van, mert minden ember más egyéniség, minden embernek más úton kell eljutni céljainak megvalósításához. Európai emberként születtem ( a születési hely nem véletlenül történik, azt,

hogy Magyar ember vagyok én választottam születésem előtt ), sok imádkozásomat ötvözöm a

keleti szertartások elemeivel, de imádkozás és meditáció közben nehezen tudnám Buddhát elképzelni magam előtt Jézus helyett. Ezek az elképzelt "tanítók" szellemi lények, olyan alakban jelennének meg előttünk amilyenben mi szeretnénk, ilyen szempontból nincs jelentősége az elképzelt képnek, itt a szellemi elv a fontos. " Ne imádjatok faragott képeket, szobrokat, bálványokat".

Érdekes esetként elmesélném, hogy volt egy házam, egy kis lélekfős faluban. A templomszolga

állandóan a kocsmában volt, a felesége, aki bottal járt lábainak rendellenessége miatt, a bottal verte

állandóan a férjét a kocsmától hazáig. Szabadidejükben vigyáztak a templomra, díszítették virággal,

gondozták annak kertjét.

23.

Kertdíszítés után a férj rohant a kocsmába, felesége, miután lassabban tudott járni, követte.

A kocsmánál utolérte, onnantól kezdve hazáig szidta és verte. A vasárnapi mise előtt szépen felöltöztek, kéz a kézben elsétáltak a templomba, dicsőítették Istent majd "megértve" az pap által elmondott imákat és vele énekelt zsoltárokat, legkésőbb hétfőn reggel kezdték elölről egymás szidását, verését. Talán egyszer a sok templom díszítés, misére járás közben szívükből is imádkozni fognak és átjárja lelküket a szentlélek ereje és az megváltoztatja eddigi életüket. De addig, amíg ezt nem szívükből akarják, csak a port letörölgetni járnak Isten szentélyébe.

A templomokról annyit megemlítenék, hogy a papok évszázados tudásuk eredményeként ( nem minden tiszteletes! ) komoly para tudásra tettek szert, a templomok építésénél figyelembe vették a negatív és pozitív sugárzásokat és aszerint építették fel az istentiszteletek helyéül szolgáló építményeket.

Ha rászeretnénk lépni az igaz útra, már első alkalommal úgy kell imádkoznunk, hogy hiszünk a Mennyi Atya létezésben. Nem baj az, ha sokat nem tudunk róla, az ima ereje megváltoztatja az életünket, minden kialakul majd körülöttünk, megszaporodnak a véletlenek, a segítő jó szellemek irányítani kezdik majd pozitív irányba életünket. Mikor tudatlan kisgyermekek voltunk szüleink vigyáztak ránk és figyelték kezdő botlásainkat és lépéseinket, a Teremtő úgy figyeli minden levegővételünket, pillanatunkat.

"Tekintsetek az égi madarakra, hogy nem vetnek, nem aratnak, sem csűrbe nem takarnak; és a ti mennyei Atyátok eltartja azokat. Nem sokkal különbek vagytok-é azoknál?

Kicsoda pedig az közületek, a ki aggodalmaskodásával megnövelheti termetét egy arasszal?

Az öltözet felől is mit aggodalmaskodtok? Vegyétek eszetekbe a mező liliomait, mi módon növekednek: nem munkálkodnak, és nem fonnak;"

A legszebb ima szívből elmondott, egyszerű ima, melyben minden gondolatunkat, bánatunkat, örömünket megosztjuk azzal az Isteni Lénnyel, aki teremtett minket.

Lehet kötött, előre elgondolt imákat is mondani, az imádkozással beindul egy olyan folyamat,

mely hatással lesz életünkre. Az nagyon fontos dolog, hogy nincs elkésett, lemaradt ember, nincs

előnyben az, aki már több éve előttünk jár megtérésben és imádkozásban, mert mindenki saját maga

miatt cselekszi ezt meg, a saját fejlődését segíti előre ezzel.

A közösen, célzottan elmondott imáknak hihetetlen erejük van. Embereket lehet halálos betegségből

meggyógyítani, háborúkat lehet megállítani, békét lehet teremteni. Kezünkbe adták jövőnk kulcsát,

jövendölésekben, próféciákban elénk vetítették azokat a rémisztő képeket, amik azt jelzik, ha nem

térünk időben észre, akkor mi fog bekövetkezni.

"Mert sokan vannak a hivatalosok, de kevesen a választottak." Imáinkkal megváltoztathatjuk jövőnket

teljesen, mert a jövőt most a mi kezünkben van. Ha minden ember a föld körüli gondolati hálóba

pozitív gondolatokat küldene fel elkerülhető lenne minden háborúskodás. Az utolsó pillanatok előtt

másodpercekkel vagyunk, ha még már nem késő.

"Mert ha megbocsátjátok az embereknek az ő vétkeiket, megbocsát néktek is a ti mennyei Atyátok.

Ha pedig meg nem bocsátjátok az embereknek az ő vétkeiket, a ti mennyei Atyátok sem bocsátja meg a ti vétkeiteket."

24.

"Szent az Isten, mindennek Atyja, a kezdetek előttől létező;

szent az Isten, kinek szándékát számtalan Erőhatása

teljesíti be;

szent az Isten, aki beköltözni kíván a tudatba,

hisz akik ismerik, azok az övéi.

Szent vagy Te, ki a szó által mindazt megalkodtad,

Ami létezik;

szent vagy Te, kinek természete a fényesség,

mely el nem sötétült;

szent vagy Te, kinek a természet egésze a tükörképe.

Szent vagy Te, erősebb minden hatalomnál;

szent vagy Te, hatalmasabb valamennyi felsőbbrendűségnél;

szent vagy Te, ki felülmúlsz minden dicséretet.

Fogadd el a beszéd tiszta adományát a hozzád felemelkedett

lélektől és szívtől,

Te akiről a szavak nem szólhatnak,

Nyelvek nem beszélhetnek,

s akit csupán a hallgatás fejezhet ki.

Imádkozom, hogy soha ne váljak hűtlenné hitedhez,

Mely lényünkkel azonos;

hallgasd hát imádságomat, és adj erőt nekem ahhoz,

hogy miután ezen áldást megkaptam,

megvilágosíthassam nemzetségem tudattalan tagjait,

testvéreimet és fiaidat.

.Ezért hiszek benne, s tanúbizonyságul belépek az

Életbe és a Fénybe.

Áldott vagy Atya; s Embered azt kutatja,

Miként osztozhat szentségedben éppúgy,

ahogyan Te is megadtál neki minden hatalmat."

( Hermész Triszmegisztosz )

25.

HÚSVÉTI IMA

Drága, szeretett Jézusom!

Most van a napja, hogy a földön küldetésed egy részét befejezve, egy kereszthez

szegeztek Téged. Tudom, hogy értünk tetted, nagyon köszönöm . Valamikor

bűnt követtünk el a mennyei Atya ellen, utólag ezt nagyon bánom, visszacsinálni

( meg nem történné tenni ) ugyan nem lehet, de még egyszer kérem a bocsánatotokat.

Nagyon köszönöm Jézus, hogy leszálltál értem ( értünk ) a földre, vállalva a szörnyű

megaláztatást, kereszthalált. Tanítást hoztál az emberek számára, bolond ember az, aki

ilyen hatalmas és fájdalmas  vállalás után nem figyel tanító szavadra, mely a

megmentésünket szolgálja.

Édes Jézus! Köszönöm, hogy meghaltál értem a kereszten

Befogadlak mint Uramat, megváltómat. Kinyitom előtted életem kapuját és

kérlek irányítsd úgy az életem, ahogyan azt Te szeretnéd

Szeretett mennyei Tanítom!

Rettenetes korban élünk. Tönkretesszük a földet, melyet kölcsönkaptunk az unokáinktól.

Elpusztítjuk a jövőnket mely táplál minket, életet ad. Szinte mindenki elfelejtkezik a

Földanyáról, csak öljük, pusztítjuk minden nap. Szennyezzük, robbantgatjuk, ahelyett,

hogy dicsőítenénk és hálás lennénk érte neki, hogy életet ad nekünk.

Sokan elfelejtik, hogy a Földanya porából lettünk teremtve, az ő testéből táplálkozunk

minden nap, az ő tiszta vérét isszuk. Cserébe szennyezzük folyóit, tönkretesszük tápláló

földjét, pusztítjuk azt az élővilágát, ami a mi fennmaradásunkat szolgálja.

Tudom, egymagam kevés vagyok a megmentésére, de annyit tehetek, hogy én személy

szerint elkövetek mindent a föld tisztaságának, becsületének megóvása érdekében, és

ha egyre többen felismerik ezt a szellemi bölcsességet, akkor talán eljön az az idő,

mikor azok az emberek élnek ezen a csodálatos planétán, akik becsülik , tisztelik,

és megérdemlik.

Azok az emberek tudnak csak Istennel és egymással közösen és boldogan élni, akik

szeretik és tisztelik Földanyát, és tudják, hogy örök hálával tartoznak neki, mert

alkotó részei vagyunk és feladatunk a segítése és nem a pusztítása.

A szellemiség felismeréséhez , a tudás birtoklásához hozzátartozik a teljes áttekintés,

melynek egyik fő pillére, alkotó eleme a FÖLD.

Nézem a média közvetítéseit és úgy érzem, mintha egy Dante nevű riporter hozná

elém a legfrissebb híreket a pokolból.

A híradásokat az egyik csatorna a nap 24 órájában közvetíti, így a kíváncsi emberek

minden pillanatát kielégíti. A többi társaság a hírekben mutatja be érdekfeszítő

aktuális szörnyűségeit, melyekhez nem kell a képzeletbeli pokolba utaznunk,

idehívtuk magunknak, benne élünk.

Vacsora idő van, sokan kikaparják a maradékot a szemétbe és előveszik a délről

maradt süteményt és nézik a képernyőn, hogy emberek ezrei éheznek, egyenes adásban

hal meg egy kisgyermek előttünk zokogó, éhező anyja ölében, ki a kamera felé nyújtja

kérő kezét, hátha van annyi ennivaló a kamerát kezelő vagy a eseményt elmondó, jól táplált

riporter zsebében, ami gyermekét megmentené a szörnyű éhhaláltól.

A kocsmákban , sörözőkben ivászat közben nézik az adást, miközben szomjazó emberek

állnak sorba üres kannájukkal egy csepp vízért, ami a teremtés óta őket illetné meg,



és valaki Istent játszva elvette, megvonta tőlük . Valószínűleg kevesen tudják, hogy

éhezni 40 napig is lehet, de víz nélkül csak három napig lehet kibírni.

26.

Roskadoznak a játékboltok a legújabb aranyos és szörnyűségesnél szörnyűségesebb

játékok tömegeitől, miközben egy kisgyermek kezéből valahol utolsó megmaradt

játékát tépik ki kezéből olyan erővel, hogy a karja tőből kiszakad és játéka mellett

vérzik el. Emberek szerelmeskednek és ezrek töltik idejüket vásárolt szerelem

buja érzésével, míg asszonyokat gyaláznak meg családjuk szeme láttára, s közben

férjüket, kedvesüket agyonlövik és tetemüket elégetik, hogy emlékük se maradjon meg.

A Földanya visszaveszi megcsonkolt testüket, helyettünk is megcirógatja Őket,

betakarja örömmel, boldogsággal, szeretettel.

Sajnos az egész földi pokol létrejötte egy kollektív tudat része. Minden ember felelős

valamilyen formában, hogy ilyen dolgok előfordulhatnak ebben a felvilágosult világban.

Igaz, én személy szerint nem tehetek semmit a szörnyűséget megakadályozására ,de ha

Isten szolgálatának szentelem az életem és mindenki a saját környezetében ezt tenné,

egy idő múlva nem lenne éhezés, kínzás ,szenvedés.

"Ha egy életet megmentettél, az egész világot mentetted meg".

Ezt az idézetet kevesen ismerik, pedig jó lenne minden ember szívébe vésni,

mert most sokan pont az ellenkezőjét teszik.

Drága Tanítom!

Minden sorodat köszönöm, mit a múltban leírtál és most elolvashatom őket.

Az emlékezés fátyolán keresztül szükség van minden egyes életünkben arra, hogy a

tanításodat akár többször elolvassuk és minden sorát szívünkbe, lelkünkbe zárjuk.

Mert az egész törvény ebben a mondatban teljesedik be:

Szeresd felebarátodat, mint saját magadat...


Budapest,1999.húsvét napja.

Szeretett Teremtőm!

Köszönöm, hogy reggel felébredhettem a "kishalálból". Köszönöm a szép álmot, melyre

emlékezhettem. Álmomban megbocsátottam és kibékültem egy olyan emberrel, aki jogtalanul

bántott engem, jó érzést volt felébredni. Miközben írok Neked bekapcsolt a televízió, a híreket

kezdték el mondani. Iszonyatos világot teremtettünk magunknak itt a földön. Nostredamus

jóslata a balkáni háborúról teljesen igaznak bizonyultak, nem kétséges a többi jóslata se,

a jövőnk tudtában is így alakítottuk az életünket, pedig figyelmeztetted az embereket időben.

Drága Teremtőm! Félek a közeli jövőtől, ugyanakkor bízok Benned. Tudom, hogy semmi sincs

véletlenül, minden elrendeltetett. Első alkalommal vízzel lett a föld tisztára mosva, a jóslatok

szerint másodszorra tűz fogja megtisztítani a Földanyát és a lelkünket,

A háború tüze, melyet mi magunk fogunk felébreszteni, fog elpusztítani minket, és halálunkban

lelkünk megmérettetik, s új hazát kapunk képességeink, érdemeink szerint.

Tudom, mindent vállaltunk, mindent megérdemlünk, mert hiába vannak közöttünk bűnös

Emberek, kik a háborúkat kiprovokálják, a globális felelősség a mienk, az embereké, és

globálisan leszünk felelőségre vonva.

Imádkozom Mennyei Atyám, ha a háború elkerülhetetlen, kérlek mihamarabb emeld lelkünket

Magadhoz, ne kelljen végigszenvedni a háború minden poklát és borzalmát. Túl kevés vagyok

ahhoz, hogy imáimmal békét teremtsek, de mindig kérlek Uram, ha van lehetőség, csak egy kicsi is,

hogy elkerüljük a globális katasztrófát, add meg nekünk Teremtőm.

Kérlek Mennyei Atyám, ki megteremtettél, ne hagyj elpusztulni minket, mint egy veszett állatot,

igaz, sokszor mi se viselkedünk különben ,mint ők. Szívem szerint az összes harcolni akaró

embertársam bezárnám egy külön bolygóra, hogy ott kedvük szerint éljék a saját világukat, nem kényszerítve ránk az önző akaratukat.

Kérlek segíts!

István

99. ápr. 23.

"Fiam! Meg kell halnotok ahhoz, hogy hozzám kerüljetek és segítsek rajtatok. Külön lesztek választva érdemeitek szerint és mindenki oda kerül, ahova szeretne tartozni a teljes szívéből. Aki háborút akar az megkapja, aki békét ,az szintén megtalálja magának. Külön lakóhelyet választottam az igazaknak, megtalálják ott az örök békéjüket. A tisztítótűzön minden embernek át kell mennie, a szenvedésből mindenki a számára előirt mértékben fog részesülni, de ez a mérték nem földi léptékkel lesz meghatározva, hanem Mi döntjük el, hogy kinek milyen úton kell hozzánk csatlakoznia, kerülnie. Majd meglátjátok, a sorrend a ti földi eszetekkel teljesen logikátlan, de ha rálátásotok lesz az egészre, nekünk adtok igazat. Elengedlek fiam, ne félj, mi mindig veled leszünk!"

28.

Kezembe került egy kiváló médium egyik könyve. Nagyon tetszett, egy rész volt amit nem úgy látok, mint ahogy Ő leírta. Ezt leírtam egy rövid levélben és elküldtem Neki. Választ nem vártam a levelemre, mert egyszerűen csak véleményt kívántam nyilvánítani a témáról a saját nézőpontomból.

Kedves M.E.!

Nagy örömmel olvasgatom írásait, mert a saját tanulásaim, tapasztalataim útján

szerzett ismeretek teljesen igazolják az Ön által leirt sugallatokat, közléseket.

Most fejeztem be IV. könyvét, ami nagyon tetszett, mert olyan témáról ír benne, amire érdemes odafigyelni a hátralévő földi életem idején. Nagyon tetszettek a hamis prófétákról irt fejezetei, mert szinte megfelel bizonyos emberek önéletrajzának.

Említi könyvében, hogy a nők közelebb állnak Istenhez és a férfiaknak a nőkön

keresztül lehet felemelkedni, továbbfejlődni. Ezt úgy érzem, hogy egy kicsit nőies szempontból lett megvizsgálva a dolog. Ha nem tudtam volna, hogy Ön írta a könyvet, ebből a fejezetből mindenképpen arra következtettem volna, hogy az írója nő.

A nőknek azért könnyebb Istenhez felemelkedni, mert velük született adottságuk ezt megkönnyíti. Miután ők birtokolják azt a csodálatos dolgot, hogy életet hordhatnak a szívük alatt , magukba hordozzák azt az anyai érzést , amit mi férfiak ( mert soha nem szülhetünk gyermeket ) nem érezhetünk meg. Ezt megtanulni nem lehet, ezt érezni kell. A nőkbe ez genetikailag "be van

építve". Az a nő, akiben nem teljesedik ki a szeretet teljes érzése, általában

a szülés pillanatában megkapja a hiányzó érzést , mikor gyermeke első felsírását meghalja.

Nekünk férfiaknak nehezebb a dolgunk. Valamilyen előre megrendezett színjáték szerint minket gyerekkorunktól keménységre nevelnek, mi vagyunk az erősebbek ( elvileg ), ebben a szellemben nevelnek minket. Nem szabad nekünk sírni, mert az nőies. A legtöbb férfi magányában befelé zokog, mert meg kell felelnie a külvilág elvárásainak. A szeretetet szinte külön meg kell tanulni, és ha

a gyerekkori családjában ezt valaki nem kapja meg, a földi életben kell saját magának megtapasztalni, megtanulnia, megéreznie.

Itt kezdődne a nők komoly feladata. A feladatuk nem kizárólag a gyermekek nevelése, tanítása, hanem a férfiak további nevelése, tanítása. Nekünk férfiaknak nagyon sokat kell még tanulnunk Tőlük. Lehetséges, hogy születésünk előtt azért választotta szellemünk a férfi szerepet, mert itt többet lehet

fejlődni, mert meg kell tanulni azt az érzelemvilágot is, ami a női nemben már születéskor be van "programozva". A férfiak nagy része tudálékos, makacs, önfejű, ha nem ért hozzá akkor is irányít és övé az utolsó szó. A nehéz fizikai munkát mi végezzük, de ez relatív ( ez is genetikai ), mert a nekünk a könnyű zongoracipeléshez szokott alkatunk beleszakadna a nők által végzett

háztartási munkába. Rengeteg dolog van, amit a nők alkatuknál fogva könnyebben végezhetnek el és ez igaz a férfiakra is.

Egymást segítve tudunk eljutni Isten felismeréséhez és szolgálásához

Egyik nem sincs kiemelkedő helyzetben, nincs kiváltság, hogy a férfinak a nőn keresztül lehet felemelkedni, mert ez fordítva is igaz lehet. Rengeteg embert ismerek, naponta több tucat emberrel tartom a kapcsolatot, de tiszta szívvel ki merem jelenteni, hogy a nőkben legalább akkora korlátok

vannak az Istenség és szellemvilág irányában, mint a férfiakban és ezt a korlátot mindenkinek saját magának kell ledönteni. Az egyéni felelősségünk ott van, ha valakit megérint a megvilágosodás

"szele", kötelessége a szerzett tudását megosztani társával, gyermekeivel és a hozzátartozó embertársaival. Mindenkinek egyéni felelőssége a tudás továbbítása, mely egy idő után felelősséggel is párosul, mert csak a megfelelő információt szabad elmondani, megosztani, ellenkező

esetben rossz célt érünk el, eltávolíthatunk egyéneket az igaz szellemiségtől, mint egyes szekták, gyülekezetek teszik. Rájöttem arra, ha valaki teljesen zárt ezzel a "témával" kapcsolatban,

nem szabad erőszakkal téríteni, rábeszélni. Lehet mesélni történeteket, fel lehet kelteni érdeklődését, és ha eljut arra a szintre, meg lehet kérni, hogy próbáljon meg egy egyszerű kis imával kapcsolatot nyitni a másik dimenzió felé, utána minden már magától fog történni.

"Ha egy életet megmentettél az egész világot megmentetted vele"

Sajnos észrevettem ,hogy bár a nők nagyon nyitottak bizonyos dolgok irányában, a férfiak hamarabb elfogadják egy másik világ létezését. Rengeteg ismerősömet pont a nők tartanak "fogva", nem engedik fejlődni. Persze ez fordítva is igaz, éppen ezért nem szabad általánosítani, hogy melyik nem áll közelebb Isten világához, melyiken lehet átjutni.

29.

A legnagyobb korlát mindenkinek a saját egójának legyőzése, ha ezen túl tudunk lépni, akkor már jó irányba haladunk. Ha megpróbálunk alázattal viselkedni a másik iránt, megtanuljuk felismerni és alkalmazni a feltétlen szeretet elvét, amit Jézus hagyott örökségül a számunkra, akkor lehetőséget kapunk arra, hogy a megszerzett tudás birtokában felfele emelkedjünk, ellenkező esetben ( mert abban a pillanatban, mikor bizonyos tudás megkaptunk felelősek lettünk annak birtoklásáért )

nagyot tudunk bukni. A férfi és női nem a feltétlen szeretet gyakorlását először kicsiben

egymáson teljesíti ki, s közben továbbfejlesztheti embertársai felé. A megtéréssel nem jár feltétlenül az azonnali megváltozás, bár a szemlélet gyökeresen változik, mikor megtaláljuk Isten országát és

rájövünk, hogy milyen közel van hozzánk. Hosszú, türelmes gyakorlással juthatunk el arra a szintre, ami a fejlődésünket szolgálja. Az bizonyos, ha nem vagyunk képesek társunkat szeretni, elfogadni

úgy ahogy van, akkor nem vagyunk képesek Istent befogadni. Ez minden nemre vonatkozik, és így teljesedik ki az a mondat ,hogy :

a férfi a nőn keresztül, a nő a férfin keresztül juthat el Isten országába.

"nincs nagyobb szeretet annál ,mintha valaki életét adja az ő barátaiért"

Annyi megjegyzést még hozzáteszek, hogy sokkal jobb lenne mindenkinek, ha bizonyos vezetői állásokban a férfiak helyett nők irányítanának, mert elkerülhető lenne a háborúk nagy százaléka. Nem tartom valószínűleg, hogy a nők hagynák az embertársaikat éhezni, nem hajszolnák a reménytelen-

ségbe és a halálba a gyermekeket, asszonyokat.

Kedves M.E.!

Remélem nem okoztam vele csalódást, hogy hozzáfűztem gondolataimat a könyvéhez, de úgy éreztem, hogy ennyi férfi szemmel nézve még hozzátartozik.

Az Úr tartsa meg erőben, egészségben a további munkáságához, mely

sok ember ( szellem ) társának ad segítséget, útmutatást.

Békességet kívánok!

Legnagyobb tisztelettel:

Karsay István

1087.Budapest.Osztály u 18/D

( 06-1 ) 313-78-76 06-309-324 920

Budapest, 1999 április 4.

30.

HERMÉSZ TRISZMEGISZTOSZ : 48 ALAPELV ÖSSZEFOGLALÁSA TATIOSZ TANÍTÁSÁRA

Minden test mozgatott; csak az anyagtalan mozdulatlan.

Minden test átalakul, de nem mind oszlik fel.

Minden élőlény létrejött; de nem mind halandó ( ahogy nem is mind halhatatlan )

Ami bomlékony megszűnhet; ami felbomolhatatlan, (az változhatatlan; ami változhatatlan),az örök.

Ami folyamatosan keletkezik, az folyamatosan pusztul, de ami csak egyszer született, nem bomlik fel és nem alakul át semmi mássá.

Először Isten, másodszor Kozmosz és harmadszor az Ember.

A Kozmosz az Emberért és az Ember az Istenért.

A lélek érző része halandó; értelmi része halhatatlan.

Ami csak létezik, változásnak kitett; ( de nem minden létező szüntethető meg). (minden lét kettős; egy lét sem állandó)

Minden lét felruházható mozgással; egyedül a nemlét mozdíthatatlan.

Nem minden dolgot mozgat (kelti életre) lélek, de ami mozog, azt a lélek mozgatja (kelti életre).

Minden ami érző, passzívan ösztönzött (és átmeneti); egyedül az értelem mentes a passzív befolyástól.

Minden, ami szenved, élvezethez is jut (lévén halandó); minden ami élvezethez jut, szenvedni fog.

Nem minden test betegszik meg; de minden megbetegedett test bomlékony.

Istenben értelem van, az értelemben indítóok.

Semmi valós nincs a megtestesülőben; semmi hamis az anyagtalanban.

Minden ami létrejött, változásnak kitett; de nem minden létrejött szüntethető meg.

Semmi jó sincs a földön; ahogy semmi gonosz a mennyben.

Isten jó; az ember rossz.

A jó az akarat folytán támad; a gonosz az akarat ellenére.

Az Istenek azon dolgokat választották, melyek jók; az emberek a rosszakat, mert azokat hitték jónak.

A törvénynek való engedelmesség egyetértés Istennel; a törvénytelenség harc ellene.

Isten törvénye az erény; az ember törvénye az erkölcstelenség.

A kozmosz számára az idő körkörös mozgás; az ember számára az idő pusztulás.

A mennyben minden változhatatlan; a földön semmi sem állandó.

A mennyben így nincs megkötöttség; a földön nincs szabadság.

Semmi sem ismeretlen a mennyben, a földön semmi sem tudott.

A mennyei nem lép érintkezésbe a földivel, de a földi érintkezik a mennyeivel.

Minden feddhetetlen a mennyben; a földön semmi sincs hiba nélkül.

A halhatatlan nincs passzív befolyásnak ( zavaró szenvedélyeknek) kitéve; csupán a halandó az, mely passzívan ösztönzött ( szenvedélyektől zavart )

Ami nemzett nem mindig halandó; de ami halandó, az mindig olyasmi, ami nemzett.

A bomlandó testnek két létezési szakasza van; a fogantatástól a születésig ( növekedés ) és a születéstől a halálig ( csökkenés ); az örök valóságnak ellenben egy időszaka van, az egységben-lét.

A bomlékony testek nőnek és csökkenek; az örökkévalók nem növekszenek, ahogy nem is csökkennek.

A bomlékony dolgok ellentéteikké alakulnak át ( tovább oszthatatlan elemekké);az örökkévalók vagy önmagukba, vagy a hasonlóba.

A születés a pusztulás kezdete; a pusztulás a születésé.

Ami végződik az kezdődik; ami kezdődik, annak egyszer vége is lesz.

A létezők közül egyesek testek, mások formák vagy erők. A forma és az erő anyagtalan, de testben van.

A halhatatlan semmit sem fogad be a halandóból, de a halandó befogad a halhatatlanból.

A halandó nem vesz fel halhatatlan testet, de a halhatatlan felveszi a halandó testet.

Az erők nem felfelé, hanem lefelé működnek.

Ami a földön van nem válik hasznára a mennybélinek, de minden ami a mennyben van, használ a földinek.

31.

A Csan-Tao törvénye:

Az aggyal és vérkeringéssel rendelkező lények életének tisztelete.

A józanság megőrzése.

Az állatok és emberek bántalmazásának tilalma.

A rászedés ( becsapás ) tilalma.

A megszégyenítés tilalma.

A fölösleges beszéd tilalma.

A szenvedések csillapításának kötelessége.

A vállalt lelkigyakorlatok betartásának kötelessége.

"Aki egy embert megszégyenít, úgy, hogy az arcába kergeti a vért, az annyi, mintha

megölte volna !"

"Soha ne felejtsd el, hogy honnan jöttél és miért csináltad magadnak azt a zűrzavart,

amiből most szabadulni akarsz."

"Amikor képes vagy önmagad kedvesen és türelmesen elfogadni és

szeretni, akkor könnyebb lesz másokat feltétel nélkül szeretned."

( Annie Kirkwood )

"Amidőn Pithagorasz ismert tantételét fölfedezte, hekatomba-áldozatot mutatott

be az isteneknek. Azóta reszketnek az ökrök, valahányszor új igazság kerül napfényre"

( Ludwig Börne )

"Az önállóság semmi egyébre nem jogosítja az embert, minthogy saját

belátása szerint a legjobbat cselekedje. Aki ezt a szabadságát rosszra

használja, az elveszíti önállóságát."

( Névtelen szellem )

"Honnét tudhatod, hogy van-e még dolgod a földön?

Abból, hogy élsz!"

Budapest,1999.május.20.

A menny az ősi elem; a föld a legutolsó elemek között.

A Gondviselés Isten rendelkezése; a Szükségszerűség a Gondviselés eszköze.

A véletlenszerűség rendszertelen mozgás; a képesség erő, mely rendezetten hat.

Mi más Isten, mint változtathatatlan Jó? És mi az ember, ha nem változékony rossz?

A föld okszerűtlen, a menny ésszerű.

A menny halhatatlan létet hordoz, a föld megszűnő testeket.

48. A mennyei dolgok az égi erők ( Gondviselés ) hatása alatt állnak; a földi dolgok a

( Szükségszerűségnek ) alávettetek.

"Tekint egy gyermek lelkére, fiam, egy lélekre, mely még nem azonosult forrásától való

különválásával; mert teste még kicsi, s nem növekedett teljes terjedelművé.

Mily gyönyörű is egészében egy ilyen lélek, mint ez! Még nem szennyezik testi

szenvedélyek; s alig vált el a Kozmosz lelkétől. Amikor viszont a testnek terjedelme

megnőtt, s lehúzta már a lelket anyagi tömegébe, mindez a felejtést idézi elő;

és így a lélek elválik a széptől és a Jótól, s már nem részesedik többé belőlük;

sőt eme felejtéssel a lélek romlottá válik.

Mikor azonban az emberek feladják a testet, a folyamat megfordul.

A lélek felemelkedik a saját helyére, és elválik az életerőtől; s az értelem is

elválik a lélektől. Így az értelem, mely a természetében isteni, megszabadul

burkaitól; s magához véve a tűztestet, keresztülvándorol a tér egészén, hátrahagyva a

lelket, hogy megítélhessék, és elnyerje büntetését érdemeinek megfelelően"

( Hermész Triszmegisztosz )

32.










Document Info


Accesari: 751
Apreciat:

Comenteaza documentul:

Nu esti inregistrat
Trebuie sa fii utilizator inregistrat pentru a putea comenta


Creaza cont nou

A fost util?

Daca documentul a fost util si crezi ca merita
sa adaugi un link catre el la tine in site

Copiaza codul
in pagina web a site-ului tau.




eCoduri.com - coduri postale, contabile, CAEN sau bancare

Politica de confidentialitate




Copyright © Contact (SCRIGROUP Int. 2021 )