Documente online.
Username / Parola inexistente
  Zona de administrare documente. Fisierele tale  
Am uitat parola x Creaza cont nou
  Home Exploreaza
Upload




























AZ IPARI FORRADALOM ÉS KÖVETKEZMÉNYEI

Maghiara




AZ IPARI FORRADALOM ÉS KÖVETKEZMÉNYEI




Előzmény

Felfedezések világpiac, gyarmatok, árforradalom

Kapitalizmus kialakulása manufaktúrák:

mennyiségi termelés, munkamegosztás

tőkés vállalkozó + bérmunkás

eredeti tőkefelhalmozás = egyszerű árutermelés.

VIII. Henrik: hivatalszervezet + anglikán egyház

Erzsébet: gazdaság, hajózás támogatása rendeletekkel + keveset adóztat

szabad kapitalizálódás

a gazdag polgárság politikai hatalmat akar

angol polgári forradalom 1640-89

Oka: Stuart abszolutizmus tőkés gazdaság

királyi hadsereg veresége a parlament átveszi a hatalmat rövid parlament, hosszú parlament  Cromwell és vasbordájú serege gy! 626w226g 7;z

a király kivégzése

polgári köztársaság, de a polgárság sokszínű polgárháború: Cromwell leveri Lord Protectorátus Nagy-Britannia + hajózási törvény

C. halála után Stuart restauráció (sikertelen)

1689 Orániai Vilmos dicsőséges forradalma alkotmányos monarchia.

Eredmény szabad versenyes kapitalizmus

a világ legfejlettebb gazdasága + spanyol gyarmatok megszerzése

vagyonhoz kötött választójog

I. Az ipari forradalom lényege

Oka:

A manufakturális kapitalizmusban a tőkés célja a profitgyűjtés (a bankban, hogy majd a tőkét növelhesse tőkekoncentráció: egyre nagyobb tőkék összpontosulása egyesek kezén a tőkefelhalmozás következtében. Szűkebb értelemben: ha az összpontosítás az adott tőke saját profitjának a tőkéhez való hozzácsatolása révén megy végbe.)

P-Á-P

A profitnövelés módjai:  bércsökkentés

munkaidő növelése véges

nyersanyagcsökkentés

jobb eszközök találmány kell

gyarmati kizsákmányolás

Feltalálási igény: tudományos felfedezésekre van szükség az eszközfejlesztéshez

Feltalálási kedv: a tőkés megfizeti a feltalálót a korábban manufaktúrából, gyarmat kifosztásából felhalmozódott pénzből esély a gazdagodásra.

Eredmény

Találmányok:   gőzenergia feltalálása

gőzgép (szövő, fonó gépek tőkeigényesebb beruházás

gépgyártás

szabvány (hogy meghibásodás esetén lehessen cserélni)

a kézi szerszámot a termelékeny, de drága gépek váltják fel

az üzembeállításhoz 2-3 manufaktúra összefog, összeadják a pénzüket = tőkecentralizáció

Gyárak létrejötte

A gépgyártás maga után vonta a bányászat és a kohászat fejlődését, a vas és acélgyártás tömegessé válását

Tömegtermelés (gyárakban gépekkel): nő a termelékenység a munkamegosztás specializáció és a sorozatgyártás miatt.

A termelés módja: bővített tőkés árutermelés (a tőkés bővíti az indulótőkét).

II. Az ipari forradalom következményei

A lakosság növekedése: halálozás csökken + élve születés, életszínvonal nő az árak nem nőttek olyan mértékben, mint a bérek

Gyárak megjelenésével megindult a környezetszennyezés.

Mezőgazdaság gépesítése munkaerő felesleg: gyárakba - városokba (kikötőkbe, bányához) áramlanak vidékről az emberek = urbanizáció városi lakosság aránya nő.



új termelési mód: vetésforgó

Társadalom

burzsoázia = volt tőkés vállalkozó (nagyobb befektetés, nagyobb

gyár  haszon, de óriási kockázat)

proletár = volt bérmunkás (kizsákmányolása fokozódik)

antagonisztikus ellentét az értéktöbblet két oldala miatt

a munkás által megtermelt érték és a munkaerejének értéke, ill. a munkabér formájában kapott bér közötti különbözet, amit a tőkés ellenérték nélkül elsajátít.

Az állam nem avatkozik a gazdaságba nem szed sok adót, nem szabja meg, hogy mit termeljenek = szabad versenyes kapitalizmus, amit a kereslet és a kínálat határoz meg.

Eredmény

Szaporodhatnak a gyárak több munkaalkalom, van munkaerő, mert a mezőgazdaság bizonytalan a gyárban biztos a bér, de kevesebb jobb megélhetés, de zsúfoltság a városban.

Növekvő kizsákmányolás (de még nem érzékelhető).

Több gép munkaerő felesleg munkásellenállás.

Ösztönös felkelések és gépromboló mozgalmak (nem megoldás)

Tudatos mozgalmak a megélhetési gondok miatt a tőkés gazdaság és a politikai hatalom megosztása érdekében

szerveződnek gazdasági célért szakszervezet (trade union): szakmai érdekképviseleti szervezet magasabb bérért, kevesebb munkaidőért, kisebb adóért, több szociális juttatásért, alacsonyabb árakért harcolnak (nem megoldás)

szerveződnek politikai célért chartista párt: általános választójogért és a burzsoázia leszavazásáért harcolnak.

Probléma:

a munkás és a tőkés termel munka tőke ellentéte

aránytalan elosztás a tulajdonos kapja a többletet

Megoldás:  utópisták új elosztási ajánlatai

kapitalizmus helyett szocializmus: érték előállítással arányos elosztás, kisebb kizsákmányolás...

cél a szükséglet kielégítése (szükséglet szerinti elosztás)

Saint Simon: érték az új értéket előállító munka = a munka értékét az határozza meg, hogy mekkora hasznot hajt.

Fourier: az elosztás alapja a képesség legyen ne a hasznosság. (Boldogságot jelent-e nagy közösségben dolgozni, ha az egyéni kibontakozás nem biztosított? Madách: Az ember tragédiája / Falanszter

Owen: társadalmi különbség életkor és adottság szerint van, az emberek egyformák bérük is legyen egyforma.

szocialista társadalmat körvonalaztak

kispolgári szocialisták: kistulajdonosok ellentmondó szemlélete meg akarják változtatni a társadalmat, igazságosságot akarnak. A tőkekoncentráció kisebb - kispolgári tulajdon volt jellemző kistulajdonosi szemlélet: szeretne nagytulajdonos lenni szocialista munkáshatalmat és kapitalista társadalmat is akarnak.

Proudhon: mindenfajta tulajdon bűn, mert azt csak mások rovására lehet szerezni, a gépek elleni sztrájk is bűnös dolog, de támogatja a szabad versenyes kapitalizmust ellentmondás: a kapitalizmus jó a tulajdon bűn.

Louis Blanc: munkások szemszögéből nézve céljuk: a munka elvégzése - társadalmi műhelyekben a megvalósítás lehetetlen a magántulajdon miatt. Állami tulajdon túlsúlya érvényesülne = szoc. de nem olyan nagyfokú kizsákmányolás. + általános politikai választójog a munkásoknak.

Blanqui: teljes vagyoni és politikai egyenlőség megvalósítását tűzte ki célul (akár diktatúrával) + a kapitalista társadalom megváltoztatásához kis csoportokba kell szerveződni el lehet érni a célt.

Probléma: részmegoldásokat találnak, de a munkások összefogásának erejét nem ismerik fel (csak a munkás osztály összefogásával lehet a tőkések ellen támadni és a kapitalizmust megdönteni).

tudományos szocializmus megoldása:

a történelmet végigvizsgálva következtetéseket vonnak le, történelmi igazságokra mutatnak rá Marx és Engels (apja textilgyáros) a munkások oldaláról keresnek megoldást  kispolgári családból származott

Vizsgálták a német filozófiát Hegel dialektikája: a világ a szellem fejlődése, de állandó változása, mozgása közben gazdagodóan fejlődik. idealista

Feuerbach materializmusa: a világon minden anyagból van, ezt az anyagot Isten hozta mozgásba.

dialektikus materialista elképzelés

Angol közgazdaságtan Smith, Ricardo munkaérték elméletet hoznak létre: a munka értéke a ráfordított munka mennyiségétől függ



lehet kisebb, vagy nagyobb mint a ráfordított munka mennyisége.

Marx és Engels vizsgálták az utópista szocializmus tételeit új gondolatok:  termelés társadalmi a tőkés + munkás is szükséges hozzá, a tőke ugyanolyan fontos, mint a munka

munka szerint kellene részesülni a javakból.

Eredmény

Kommunista Kiáltvány: röpirat, melyben leírják, hogy mit kell tennie a munkásoknak a kapitalizmus megdöntéséhez. Címe utal arra, hogy nem minden munkás, csak a legjobbak képesek rá, hogy átvegyék a tőkéstől a hatalmat kommunista párt szükséges a hatalom átvételéhez.

Meghatározzák a társadalmi cselekvést a gazdaság határozza meg a társadalmat, a társadalom a politikát, és ez tükröződik vissza a műveltségben.

III. Forradalmak 1848-49-ben: A "népek tavasza"

Okai:

Polgárosodás Európában kapitalista, gyáripari fejlődés + nacionalizmus, liberalizmus a polgárság nem tűri az abszolút királyi hatalmat.

Franciaország küzdelme a szabadságért = példa

A k- és k-eu-i országok messze vannak a kapitalizmustól, de a nemesség szükségesnek érzi a változást (a biztosat nem adják azonnal - magyar reformkor)

Gazdasági életet nehezítik a feudális gazdasági maradványok.

Franciaország

1848 február kirobban a forradalom.

Alap a burzsoázia fellázad a politikai hatalomért

a munkásság több munkaalkalomért - jobb megélhetésért

két antagonisztikus osztály összefog a Bourbon abszolút királyi hatalom ellen

polgári demokratikus forradalom

Cél: választójog kiszélesítése

Menete: a király lemond létrejön a köztársaság polgári kormány 2 munkás miniszterrel általános választójog bevezetése + elismerték a munkához való jogot, munkanélküliek foglalkoztatására nemzeti műhelyeket hoztak létre.

Következmény: a Szent Szövetség ellentámadása (a proletárok harca sikertelen).

Közép- és Kelet-Európa

Habsburg Birodalom:

Bécs március 13: polgárok + munkások felkelése forradalom (Metternichet menesztették cenzúra eltörlése + Akadémiai Légió felállítása nemzetőrségből és diákokból)

október 6: ismét kitört a forradalom megölték Latour hadügyminisztert és megakadályozták, hogy csapatokat küldjenek Mo. ellen, de a magyar seregek a schwechati csatában vereséget szenvedtek (okt. 30) Windischgraetz csapatai elnyomták a bécsi felkelést.

Poroszország a polgári forradalom a feudális korlátok felszámolásáért a polgárság gyengesége miatt elbukott a központi hatalom erősödött.

Itália január : sikeres felkelés Szicíliában (Nápoly alkotmányos monarchia)

március: Milánó felszabadul

november: Rómából elűzték a pápát köztársaság

Radetzky osztrák csapatai azonban leverték a szabadságharcos csapatokat (oka: forradalmi erők megosztottsága + néptömegek mozgósításának hiányossága)

Habsburg uralom

Magyarország még folyik a szabadságharc

IV. Tudomány és művészet a XIX. század első felében

A tudomány fejlődésének oka: ipari forradalom, mert olyan szükségleteket teremtett, amiket csak a tudomány tudott kielégíteni

Következmény:

Elektromosságtan elektromágnesesség felfedezése vasútépítés forradalma; energia megmaradás elvének meghatározása; + kémia, matematika, biológia fejlődése rendszerezés (Linné), evolúció elvének megfogalmazása (Lamarck), első szerves vegyület előállítása és a sejt felfedezése (Schleiden, Schwann).

A képzés és a tudományos élet megszervezése oktató- és kutatóintézetek, a természettudományok is beépültek a képzésbe; tudományos folyóiratok jöttek létre; jelentős eredmények a filozófia és a társadalomtudományok területén.

Kelet nemzeti öntudatra ébred (magyar reformkor).

Művészet: új művészi magatartásmód kialakulása az alkotók politikai szerepet is vállaltak főleg az irodalom és a zene élte nagy korszakát, a népnyelvből és a népdalból merítettek hitet.

Stílusok:

Klasszicizmus  Romantika Realizmus

antik művészet múlt felé fordulás valósághű

elemeinek forr. jövőjéről kiábrándul

felhasználása álmodik a forr.-ból










Document Info


Accesari: 610
Apreciat:

Comenteaza documentul:

Nu esti inregistrat
Trebuie sa fii utilizator inregistrat pentru a putea comenta


Creaza cont nou

A fost util?

Daca documentul a fost util si crezi ca merita
sa adaugi un link catre el la tine in site

Copiaza codul
in pagina web a site-ului tau.




eCoduri.com - coduri postale, contabile, CAEN sau bancare

Politica de confidentialitate

Copyright © Contact (SCRIGROUP Int. 2020 )