Documente online.
Username / Parola inexistente
  Zona de administrare documente. Fisierele tale  
Am uitat parola x Creaza cont nou
  Home Exploreaza
Upload




























Világ népei II.: Európa

Maghiara







Tóth Vilmos:

Világ népei II.: Európa

KB02, K.V.A.T. 2002.

Szerkesztette Fazekas Nárcisz és

Ifj. Bende László

Középkor: Európa szempontjából kiemelkedő fontosságú

Mare Nostrum: Földközi-tenger elnevezése a rómaiak által ("a mi tengerünk")

Finister: világvége (Finster-fok)

Súlypont: Mediterráneum

Középkor szimbolikus vége: 1492

Római Birodalom hivatalos megszűnése: 1806

Nagy Károly: kulcsfigura, egységes Európa törekvések

Ókor vége: Európa törésvonala kelet-nyugati irányú, tehát észak-dél dichotómia - óriási kulturális különbségek

Középkor: észak-dél törésvonal, kelet-nyugat dichotómia

antik örökségből (Imperium)

"barbár" (Imp.-on kívüli) örökségből táplálkozik

kereszténységből

i.e. 776 görög időszámítás kezdete, "e 16316s189q urópai kultúra szimbolikus kezdete", polisz!

i.e. 753 római időszámítás kezdete

expanzió - gyarmatosítási törekvések

főníciai betűírás átvétele

homéroszi eposzok

Ivins: középkor jelentősége, találmányok, technikai és technológiai eljárások feltalálása

Európa földrajzilag értelmezhetetlen, nem önálló kontinens: Eurázsia

Kulturálisan önálló kontinensnek tekinthető.

Európa regionális felosztása teljesen más, mint kulturális felosztása.

Szűcs Jenő - régiók: strukturális modellek (kulturális, történelmi régiók)

Magyarország földrajzilag Közép-Európához tartozik, ám történelmi-politikai szempontból sokszor sorolódott Kelet-Európához.

A geográfiai helyzet meghatározó (pl. Isztambul).

Hatalmi szemponból: centrum - periféria (Kosáry D.: fennsík - perem)

Egy adott terület a történelmi fejlődés során különböző régiókból áll össze, ezek fejlődése egyenetlen. Az épp legfejlettebb zónákat nevezzük centrumnak, a fejletlenebbet perifériának.

Nagy-Britannia (splendid isolation - áldott elszigeteltség!):

geográfiailag perem - gazdaságilag centrum

Petrella: A nemzetállamok létrejöttének lényege a centrum - periféria harca.

Középkor

Kezdete

Az európai kultúra gyökerei: i.e. 776, a görög időszámítás kezdete.

Szűkebb értelemben: az európai történelem kezdete a Római Birodalom (Imperium) vége körül keresendő.

Az Imperium eszméje meghatározta a (kora)középkori Európa történetét.

translatio imperii: a birodalom átörökítése

renovatio imperii: a birodalom felújítása

Szent Római Birodalom

versengés: ki a birodalom örököse? ki a császár? - központi kérdés

→ aki a császár, az az örökös

A Nyugati Császárság bukása után a római kultúra töretlenül él tovább - római és antik tradíciók szimbiózisa.

Barbár

nem pejoratív

barbaroi: nem görög népek, de a görögség mellett élők

barbari (Róma):

rómaiak

görögök

barbárok: minden más nép

a germán törzsek tartoznak elsősorban ide

i.sz. II. sz.: cimberek és teutonok első megjelenése

római - germán kapcsolatok:

kultúrák találkozása

folyamatos konfliktusok, de állandó gazdasági kapcsolatok

kölcsönös akkulturáció (germanizáció, romanizáció) →

gyökeresen új kultúra: európai, egységes középkori keresztény kultúra

Germánok

szász - gót csoport:

kontinentális csoport

északi-tengeri csoport

legfontosabb képviselők:

vizigótok (vesi: bölcs, derék)

frankok

angolszászok

Dél-Skandinávia, Baltikum: Germán őshaza?

A Katonacsászárok kora 235 - 284

Róma számára tökéletes kudarc; szégyene, mélypontja

a Birodalom dezintegrálódása

- palotaforradalmak

- germán betörések

damnatio Memoriae: az emlékezet eltörlése

(cserélhető fejű császárszobrocskák)

- legnagyobb gazdasági válság

- infláció

- városi élet kevésbé virágzó

kedvező helyzet az új ideológiák számára

- kevesebb rabszolga a nagybirtokon

bérlők: függő viszonyban lévő parasztok

Diocletianus (284 - 305)

újjászervezi a Birodalmat

stabilizálja a helyzetet (ideig-óráig), de:

szenátus: formális szerep

Itália központi szerepe megszűnik

már nem Róma a főváros

Nyugati társcsászárt nevez ki

Constantinus: Diocletianus helyére

Nagy Konstantin (Constantinus) 306 - 337

- kelet - nyugat dichotómia létrejötte

- kereszténység legitimálása

Milánói ediktum: keresztényüldözés megszüntetése

bevett vallásnak tekinti, legitimálja

még nem államvallás!

(a világon először államvallás a kereszténység: 301 Örményország)

I. egyetemes zsinat - Niceai zsinat

a császár elnököl az egyház világi fejeként

5 pátriárka:

Jeruzsálem

Antiochia

Konstantinápoly

Alexandria

Róma (egyetlen a nyugati félen)

Constantinus újjálapítja Byzantiumot: Konstantinápoly (erődváros)

A Bizánci Birodalom alapja ez az erődváros, sokáig bevehetetlen

körül kezdődött (kb. 2 évszázadon keresztül) a nagy népvándorlás →

Európa politikai térképe totálisan és tartósan átalakul

Kb. 350-től az 1300-as évekig: eurázsiai népmozgás

domináns népmozgás: ázsiai eredetű népek (pl. türkök) nyugat felé vándorlása

hunok megjelenése → germán törzseket nyomják a Birodalom felé maguk előtt

(hunok: nyugati /Attila/ és keleti)

Európa népessége 30%-kal csökken a népvándorlás alatt

Nagy Theodosius

vizigótokat (nyugati gótokat) letelepíti a Birodalmon belül

megmarad a politikai szervezetük

első germán enkláve a Birodalmon belül → híre megy → egyre erősebb germán fenyegetés → egyre több germán törzs letelepítése → dezintegráció

Római Birodalom egyetlen államvallása a kereszténység → pogányüldözések

Theodosius véglegesen felosztja a Birodalmat két fia között (K: Konstantinápoly, Ny: Ravenna)

→ KI A VALÓDI ÖRÖKÖS? - állandó versengés

391 - 395: KÖZÉPKOR KEZDETE

Vandálok és alánok áttörik a limest (határt)

Gallia és Hispánia elveszik a Birodalom számára

Britek → Nagy-Britannia

Nagy Szent Leó

a római pátriárka primátust élvez a keletiekkel szemben

egy időre megszakad a Nyugati Császárság folytonossága (Odoaker)

jelentős esemény, de nem korszakváltás

Ostogót(?) Császárság: Itália, Ravenna

450 körül angolszász törzsek inváziószerűen megszállják a sziget (Nagy-Britannia) déli részét, keltákat innen kiszorítják

Arthur mondakör: britek (kelták) harca az angolszászok ellen

V.század folyamán:

jelennek meg a szlávok

germán - barbár törzsek: Nagy Barbár Királyságok; legfontosabb: Vizigót Királyság → fénykorában az Ibériai-félszigeten; arabok benyomulása: az északi sávot soha nem tudták elfoglalni (Baszkföld, Asztúria)

Kereszténység államvallás → germán törzsek rohamos gyorsasággal vették fel, de az ariánus ágát (az első eretnek vallás; Arius: szentháromság hierarchikus volta).

Vizigótok fennmaradásának kulcsa: időben visszatértek az ariánus vallásról az ortodox kereszténységre.

Frankok soha nem vették fel az ariánus vallást, hanem egyből az ortodox kereszténységet (egyedül a germán törzsek közül).

Ortodox - ariánus ellentétek:

politikai érdekek

eretnekség elleni harc

Kelet-Római Császárság (Nearoma)

Sokáig anarchikusnak, dekadensnek, elítélendőnek tartották → modern bizantológia relativizálni próbálta a képet (L. Bréhier).

Bizánc: nem helyes az egész birodalomra alkalmazni

Másik elnevezés: Görög Császárság

Ők magukat egyszerűen Római Birodalomnak nevezték.

Egyetlen legitim örökösnek tartotta magát, a folytonosság fennmaradt.

A két császárság közti ellentétek egyre inkább vallási alapokra tevődtek át.

Szkizma: egyházszakadás

ariánus

nagynyugati (mindkettő ideiglenes)

A szkizmák határozták meg a K-Ny-i kapcsolatot.

Justinianus

Kelet-Római Császárság fénykora

hódítások

kísérlet a Római Birodalom egységesítésére

Justinianus halála után egyre több ellenség (szlávok, perzsák).

Nagy langobard invázió: Pannóniából Itáliába

a nagy népvándorlás utolsó mozzanata

megszünteti a Kelet-Római uralmat Itáliában, Ravenna kivételével

Konstantinápoly: Európa kapuja, védőpajzsa

első arab ostrom

törökök elfoglalták

nyugati szerzetesség megalapítása

Szt. Benedek megalapítja az első bencés kolostort

Szerzetesség:

nyugati

keleti

ír

Ír egyház:

soha nem ismerte el Róma közvetlen fennhatóságát

kolostori hálózat (nem püspökség)

Nyugati szerzetesek:

felszentelt papok

szerzetesrendek

közösségi szervezet: munkavégzés, regulák jellemzik

Keleti szerzetesek:

aszkéta és remete mozgalmakból nő ki

kontempláció: tétlen szemlélődés

szélsőséges aszketizmus

mérsékelt munkavégzés

keleti kereszténység eredetileg: aszketizmus és önsanyargatás

Szerzetesség alappillérei:

szüzesség

engedelmesség

szegénység

Nagy Szent Gergely

megváltoztatja a pápaság intézményét



megalapozza a pápa világi uralmát

Arabok

Hidzsra

az arab időszámítás kezdete

meghal Mohamed (1. kalifa)

E 10 év alatt meghódítják az Arab-félszigetet és iszlamizálják (perzsák és rómaiak ellen).

Arab Birodalom: muzulmán hívő közösséget jelentett

Omár (2. kalifa)

Dzsihád meghirdetése: a vallás szisztematikus terjesztésének a kötelezettsége; ha lehet, békés eszközökkel, de ha nem, akár háborúval is (szó szerint valóban Szent Háborút jelent)

Páratlanul gyors terjeszkedés, amit nem lehet gazdasági okokkal magyarázni → ideológiai okok.

elfoglalja a Közel-Keletet: Egyiptom, Irán, Ciprus és Rodosz, Örményország

VII. szd: Közel-Kelet az övék

Központ: Damaszkusz, majd Bagdad

674 - 678 Konstantinápoly 1. ostroma (664?)

egész Afrika partvidékét elfoglalják

Elérik az Atlanti-óceánt

Észak-Afrika az uralmuk alatt

átkelnek Gibraltáron → megvetik a lábukat Európában

Jerez de la Frontera ütközet

megsemmísítő csapást mérnek a vizigótokra

elfoglalják az Ibériai-félszigetet

keleten elérik az Indus völgyét

a birodalom eléri legnagyobb kiterjedését

→ dezintegráció

Kordobai Emirség

Arab államtól független, az első ilyen

megindul az Arab Birodalom felaprózódása

Az arabok révén jutott el Európába: Arisztotelész, keleti találmányok

Szűcs Jenő: Európa történelme akkor kezdődik, amikor az arabok Észak-Afrikát kikapcsolják az európai vérkeringésből.

A centrum északabbra tolódik.

Frankok

Az egyetlen germán törzs, amely nem az ariánus, hanem az ortodox kereszténységet vette fel.

Első frank király: Klodvig - a Frank Királyság megalapítója

A királyság tagolt:

Austasia

Neustria

Klodvig a Meroving dinasztia megalapítója

Halála után: hatalom az udvar kezében, maiordomus az állam élén

Pippin (Középső Pippin) - Austasia

Karoling dinasztia megalapítója

Maiordomus volt, megkoronáztatta magát

Támogatás: frankok és a pápaság szövetsége

Egyesíti a két királyságot (Austasia és Neustria)

Martell Károly: Pippin fia

Karolingok hegemóniájának kiterjesztése

Martell Károly - arabok

Poitiers-i ütközetben hatalmas ütközetet mér rájuk

Elakad az arab terjeszkedés

Kis Pippin: Martell Károly fia

Nagy Károly uralkodása

egységes nyugati keresztény kultúra dominanciája

hódítások

frank hegemónia

frank típusú hűbérrendszer

frank típusú egyházszervezet

határok: keletről Elba és Duna, célről Appeninek, nyugatról Pireneusok

pápaság egyre jobban függ a frankoktól

Nagy Károlyt császárrá koronázza III. Leó pápa Rómában

renovatio imperii

a pápa deklarálja, hogy Nagy Károly a római császárok örököse

birodalmának elnevezései:

Imperium Christianum

Regnum Christianum

Regnum Europae

Imperium Europae

Frank Birodalom - Szent Római Birodalom

Szent Római Birodalom 1806-ig virtuálisan létezett (1806-ban Napóleon lemondatja a Szent Római Császárt)

császár megkoronázásának joga nyugaton a pápáé

elismerik Nagy Károlyt császárnak a Kelet-Római Birodalomban

cserébe megkepják Velencét

A Bizánci képviták kora

előrevetíti a Kelet-Római Császárság bukását

képromboló zsinat

képtisztelő zsinat

Nagy Károlytól várták a vita eldöntését → ő mindkét zsinat határozatait elveti

elhatárolódik kelettől

Frankfurti birodalmi zsinat

Libri Carolini - a frankok válasza

[Szűcs Jenő Közép-Európa definiálása]

Karoling Birodalom keleti határa: Elba, Saale, Lajta

→ az akkori Európa legfontosabb belső határa

nyugat: keresztény Európa

kelet: Keleti Császárság

kettő közé ékelődve: Közép-Európa

keresztény ~ Európa ~ nyugat

Bizánci szemszögből a Nyugati Császárság barbár (germán)

nagy egyházszakadás (szkizma)

végleg elszakadt a keleti és nyugati kereszténység

kölcsönösen kiátkozzák egymást

A Karoling Birodalom 800-as keleti határa és az 1054-es valláshatár között: Közép-Európa

Átmeneti jellegű terület, kulturális szempontból is.

Kelet:

reformáció az 1054-es határtól keletre nem terjedt

a nagy művészeti stílusok sem terjedtek

autonóm város intézménye ismeretlen

rendi tásadalom (ismeretlen?)

800-as határ két markáns reprodukciója:

XVI.sz. török hódítás ékként verődik a két határ közé

XX.sz. HIDEGHÁBORÚ

Az 1054-es határnál e két ízben dominánsabbá vált a 800-as.

Verduni szerződés: felosztják Nagy Károly birodalmát

Kopasz Károly

Lothar

Német Lajos

Merseni szerződés (Verduni szerz. korrekciója)

francia, német, olasz nyelvterület kialakulása

francia - német határ: Lotharingián át húzódik (tehát megszűnik a lotharingiai sáv)

Ribemonti szerződés

Burgundi Királyság beékelődik

ez a négyes struktúra nem tudott stabilizálódni

Karolingok német ága kihal

Karolingok francia ága is kihal

a Capeting dinasztia oldalágon 1848-ig fennmarad

a frank birtokrendszer európai birtokok tipikus modellje, frank jogrendszer is tipikus modell

szabadparasztság és kisbirtokok visszaszorulása

regionális hatalom, röghözkötés

nagybirtok: terra dominica (belső rész) és terra mansionata (külső sáv)

terra dominica: földesúr kezelésében van, jobbágyokkal művelteti

terra mansionata: parasztokkal művelteti

szabadparasztok (prekaristák): nem kellett robotolni, csak terményjáradákot fizetni

birtokadomány: benefitium → nem öröklődött

senior - vazallus viszony

IX - X.sz-tól: feudum → már öröklődött (877 Kopasz K.) → feudalizmus tipikus modellje

e struktúra szerint szerveződik újjá Európa

X - XII.sz.: nagy agrártechnikai forradalom

vaseszközök

kerekes eke

borona

vízimalom születése és

lópatkolás elterjedése

hám, kengyel

lóvontatás

háromnyomásos földművelés

átlaghőmérséklet magasabb volt

→ demográfiai robbanás

belső kolonizáció: szűzföldek feltörése

külső kolonizáció: nyugati telepesek kelet felé való kirajzása (főleg Baltikumot érinti)

Normannok

normann: északi ember

~ viking: öblök gyermekei

dánok, svédek, norvégok ősei

780-as évek normann zsákmányoló portyák

Nagy-Britannia:

kelták

angolszászok

normannok

Izland és Grönland gyarmatosítása

1000 tájékán Vörös Erik fia: Amerika

varégok: Kelet-Európa felé portyázó normannok

Ruik, normann zsoldosvezér Novgorodban dinasztiát alapít

XVI.sz végéig a kievi és moszkvai uralkodók tőle származtatják magukat

Konstantinápoly első orosz ostroma

keleti kereszténység uralomra jut Oroszországban

keleti kultúra dominánssá válik

Keleti-Frank uralkodó letelepíti a normannok egy csoportját a Szajna torkolatánál: Normandia

Dél-Itáliában normann uralom

Roger (?) egyesíti a dél-itáliai államokat Szicília központtal

kisöprik az arabokat

1600-as évekig legjelentősebb skandináv nép: dán

dán hegemónia

Hastingsi csata

Hódító Vilmos megszerzi az uralmat → angol - normann feudális állam

1170-es évektől angolok írországi terjeszkedés

meghódítják a Walesi Fejedelemséget

Itália

X.sz végétől önálló Velencei állam

Kiváltságok a Keleti és Nyugati Császárságban

Itáliai városfejlődés:

városi élet folyamatos a Római Birodalom óta

városok püspökök hűbéresei

nemesség dominánsan városokban lakik és intenzíven részt vesz a közéletben

lombardiai városi mozgalom

autonómia megcélzása

európai tendencia: a király a parasztsággal szövetkezik a nemességgel szemben

XII.sz-tól a Nyugat-Római Császárság bukásáig latin hatás

Német terjeszkedés az Elba - Saale vonaltól keletre, a Baltikumig elért

Ekkor szlávok még pogányok → keresztesháborúnak nevezték, ezzel indokolták

Augsburg

véget értek nyugaton a pogány támadások

jelentős külső veszély 955 előtt: arab, normann, magyar

Nagy Ottó koronázása

az egész nyugat-európai kereszténység elismeri

bizonyos szempontból ez is renovatio imperii

Szent Római Birodalom legvirágzóbb periódusa

hatalmának alapját az egyházi hűbér (birtok) alkotja

választófejedelmek választják a császárt, a pápa koronázza meg

"Ottók korszaka" (I., II., III. Ottó)

birodalmi és millenáris eszme megerősödése

→ szász dinasztia

Madarász (III.) Henrik (1039 - 1056): Szt. Római Birodalom tetőpontja, a pápa abszolút a császártól függ

Többször betört Magyarországba

Cluny reformmozgalom:

pápaválasztás legyen a bíborosok joga

pápa legyen a legfőbb vezető



még hierarchikusabb egyház

→ INVESZTITURA: a püspök hűbérbe iktatása

Wormsi konkordátum: a pápát a császár iktatja be

Stauf és Guelf (Gibellin ↔ Guelf) dinasztikus küzdelem

Guelfek ↔ pápa → a birodalom szétforgácsolódása

Gibellinek: pápa-párti olaszok

Legnanoi ütközet

polgári hadsereg (városok) győz a lovaghadsereg fölött

→ lombardiai városok autonómiája

I. Frigyes átszervezte a birodalom hűbéri rendszerét.

Papok, világiak jogköre egyre szélesedett (szétbomlás 300 államra)

Hamsa szövetség: észak-német kereskedők szövetsége

k-ny irányú

kereskedelmi fölény szárazföldön, dánok legyőzése (2x)

kogge típusú (evező nélküli) vitorláshajó feltalálása

200-nál több város, központ: Lübeck

XIII.-XIV.sz: a baltikumi hegemónia a hamsáké lesz

II. Frigyes egyesítette  Szicíliát a birodalommal, fejlett hivatalnokállam jött létre.

Nem érdekelte Németország.

A XIII.sz. derekán a Szt. Római Birodalom már csak önálló fejedelemségek társulása

I. (Habsburg) Rudolf a dinasztia megalapítója

Ausztria és Stájerország megszerzése

Világi hatalma is erősödik

3 ősi (svájci) kanton szövetsége (Schwyz, Uri, Unterwalden) a Habsburg követelések

ellen

Észak-Itáliában független, autonóm városállamok alakulnak, először Firenzében: digarchikus köztársaság.

Itália vezető hatalma bankár és kereskedő réteg miatt; első aranypénz

Másik vezető hatalom ekkor Európában: Flandria

Velence végleg legyőzi Genovát

Velence terjeszkedése

Levantei kereskedelem elsőszámú városa

Megszerzi Dalmáciát

Köztársasági látszat, valójában egy családé a vezetés

→ tirannátus a hivatalos államforma Velencében és Firenzében

ezek az udvarok töltik a mecénás szerepét a reneszánszban

Mediciek Firenzéje

pápaság hatalmának virágkora

Dél-Itáliában anjou uralom, majd Aragóniáé lesz Szicíliával együtt

XI.sz. rekongvista (?) keresztesháború

Pireneusi-fsz. felszabadítása az arab uralom alól

I. Alfonz

Portugália megalapítója és királya

Függetleníti hercegségét a Leóni Királyságtól és pápai hűbérré válik (1143)

XIII.sz-ra a félsziget nagyjából keresztény kézen van

Kereszteshadjáratok kora

(Runciman: A kereszteshadjáratok története; Konstantinápoly)

7 hadjárat volt

cél: Szentföld felszabadítása az iszlám uralom alól

megvalósult egy összeurópai összefogás, amit a pápa is támogatott

pápa, lovagság, kereskedők

római egyház expanziója

itáliai kereskedővárosok expanziója

az első hadjárat sikerrel járt: évtizedekre elfoglalják Jeruzsálemet

lovagrendek létrehozása

gazdasági és kulturális jelentősége nagy, sokmindent átvesznek kelettől (johannita templomos német lovagrend)

a német lovagrend a Baltikumra került: krisztianizálni (vagy kiirtani) a poroszokat (szlávok); asszimiláció → elnémetesedés

kelet felé is próbálnak terjeszkedni, de ezt megakadályozzák az oroszok (1242)

a Grünwaldi csata (1410) vet véget a német lovagrendnek

Bizánc ~ Kelet-Római Császárság

Macedón kor: IX.sz utolsó harmadától a XI.sz-ig

Döntő győzelem a bolgárok felett

a kereszteshadsereg elfoglalja és feldúlja Konstantinápolyt (4. hadjárat)

→ a császár Kis-Ázsiába menekül

a római egyház alá rendelik a keletit egyházat

görögök visszafoglalják a latinoktól

az állam már csak a város és környéke, de még császárság

Francia Királyság

II. Fülöp Ágost (1180 - 1223) az összes francia területet egyesíti → Francia Királyság

Szoros szövetség III. Ince pápával → befolyásolja Ágostot → az albigensek (katar eretnekség dél-franciaországi képviselői, előreformációs mozgalom) ellen kereszteshadjáratot hirdet

→ provanszál kultúra teljesen megsemmisül

a bíborosok francia származású pápát választanak

Avignon a pápa székhelye

a pápa visszatér Rómába; központ: Laterán, majd Vatikán

francia párt ↔ olasz párt → két pápa → ellenpápák

Nagy nyugati egyházszakadás (szkizma/schisma)

Konstanci zsinat véget vet ennek: egy új pápát választanak

a zsinat a leghivatottabb a kereskedelem képviselésére (?) (1414 - 1418)

Százéves háború

igény a francia trónra

Flandria (Hollandia és Belgium) fontos szerepe

a francia király megtiltja a gyapotimportot → Angliába települnek a posztókészítők, takácsok → Anglia a textilipar központja

az első periódusban az angolok majdnem egész Franciaországot elfoglalták

végül Franciaország megerősödve került ki a háborúból

nagybirtok megszűnése

központosított állam

az alapok megteremtése

XV.sz végére Burgundia is a franciáké

Nagy pestisjárvány; a "fekete halál"

Szicíliában jelenik meg, onnan terjed szét egész Európában

Demográfiai jelentőség

Mentalitásbeli változások

(E. Friedell: Az újkori kultúra története) - az újkor nyitányának tartja a járványt

XIV.-XV.sz több rendi monarchia alakul ki Európában

Rendi gyűlés: királyi hatalom ellenőrzése

Anglia, legelső rendi gyűlés

1320-as évek új agresszív nagyhatalom: oszmán törökök

elfoglalják az arab világ magvát

elfoglalják Gallipolit

- Konstantinápolyt akarják maguknak

- Bekerítik a császárságot, de nem tudják bevenni

- Fokozatosan elfoglalják a Balkánt

- Velence minden területét elfoglalják

- Kérdésessé válik a keleti luxuscikkek beszerzése

- Az európai tengerészek új irányba kezdenek tapogatózni:

Portugálok megkezdik Afrikát körbehajózni dél felé: 1484 Jóreménység foka

Firenzei zsinat: a Kelet-Római Császárság világi képviselői elfogadják az egyházszakadás megszüntetését → egyesült erővel a muzulmán hódítók ellen

sikertelen lesz a keleti papság miatt

oroszok nem ismerik el a konstantinápolyi pátriárkát

törökök elfoglalják Konstantinápolyt → Isztambul

szultán központja

Nándorfehérvári diadal (Hunyadi János)

következmények:

a nyugati császárság ellenfél nélkül maradt

III. Iván cár elveszi az utolsó Kelet-Római császár lányát → császárrá kiáltja ki magát, és Moszkvát 3. Rómának nyilvánítja

A keleti kereszténység vezetésének joga Moszkváé: translatio imperii

A cár az ortodox ehyház keleti védelmezője

Az újkor legtartósabb konfliktusa: orosz ↔ török

Az oroszok fel akarják szabadítani a Balkánon élő keresztényeket

Cél:

Isztambul elfoglalása, de ez nem sikerül az oroszoknak

A tengerszoros elfoglalása is sikertelen

Kalmari Unió: jelentős skandináv szövetség

átrendeződés: svédek fölénye a dánokkal szemben

Vasa dinasztia Svédországban

Schlswig-Holstein: dán - német konfliktusok

XV.sz derekán dél-német kereskedővárosok hegemóniája Augsburg központtal

(~ firenzei bankárdinasztiák)

A bányák többségét megszerzik a fuggerek (→ fukar)

Alpoktól északra  dél-német reneszánsz kibontakozása (földgömb, zsebóra; a föld gömbalakja még kérdéses)

ÚJKOR

Kezdete:

eseménytörténetileg: 1492 (szimbólumértékű dátum)

egyháztörténetileg: 1517 (reformáció kezdete)

E. Friedell: 1347 (nagy pestisjárvány)

Marx: 1640 (Angol polgári forradalom)

Újkor lényege az európai expanzió.

1437-től csak Habsburg-házi császár ül a trónon, 1740-ig.

Ezután Lotharingiai Ferenc lesz a császár (Habsburg Lotharingiai Ottó)

Cél: növelni európai birtokainak terjedelmét.

Ez háború nélkül sikerült, ügyes házasodás révén.

I. Miksa (1493 - 1515) - a választófejedelmek választják

hegemóniát tovább fejleszti

megszerzi Németalföldet (Hollandia, Burgundia)

Jagelló dinasztiával kötött szerződés: jogot szereznek az üres pozíciók betöltésére a magyar és a cseh trónon

Kasztíliai és aragóniai nagyhatalmak közötti házasság: katolikus királyok (Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella) - befejezik a reconguistát (Ibériai-fsz. visszafoglalása)

Portugália királya egyesíti a félszigetet a Spanyol királysággal (????): ez a Habsburg dinasztia kezére jut, házasodás révén

Észak-Amerikában partot ér az első európai (Cabot) a normannok után

Tordesillasi szerződés: a portugál és a spanyol királyi ház között

VI. Sándor pápa kijelölt egy meridiánt, amely szerint felosztotta az újvilági területeket:

A vonaltól keletre a portugáloké (Brazília), nyugatra a spanyoloké

Zaragozai szerződés: új meridián

Ázsia keleti részén jelölik ki

Gyarmatosítás: eltérő célok, eltérő módszerek

spanyolok célja a hódítás, kirablás → valódi gyarmatokat hoznak létre

portugálok célja kereskedelmi hálózat kiépítése az egész világon → soha nem lesz erős gyarmatosító, nem végeznek népirtást sem; nincs valódi gyarmatuk, hanem kereskedelmi telepeik és támaszpontjaik vannak → elvesztik ezt a hálózatot

Megnyílnak a "nemesfémcsapok" az Újvilágból, az európai aranykészlet megnő → árforradalom (nőnek az árak).

Aki a nemesfémet az országban tudja tartani, annak ez pozitív folyamat (pl.: Franciaország), aki nem, annak negatív folyamat (pl.: Spanyolország)

Gazdasági hatékonyságát tekintve Európa fokozatosan a többi kontinens fölé emelkedett.

A XIX.sz végére a Brit Birodalom a világ leghatalmasabb birodalma lett; ennek az I.vh. véget vetett.

Az újkorról általában:

- Folyamatos technológiai és gazdasági versengés.

- Európa gazdasági és katonai értelemben a többi kontinens fölé emelkedett.

- Eu. saját magát gerjesztve tett szert előnyre a kontinensek között.

- Európai felsőbbrendűségi tudat - Európa a világ közepe

- Kontinentális hegemónia (szinte világhegemónia)

- A középkori történelem miatt Eu. helyzeti előnyben volt.

- XVI.sz. spanyol hegemónia

- XVII.sz. francia hegemónia

- XVIII.sz. angol hegemónia

- A XIX.sz.-ot a nagyhatalmak stratégiai egyensúlya jellemzi (első fele: orosz hegemónia);

1815-re stabilizálódik a rendszer - 5 vezető nagyhatalom: Anglia, Franciaország, Ausztria, Poroszország, Oroszország - a diplomácia virágkora

- XIX.sz. második fele: (nagy)hatalmi politika

(Diószegi István: A hatalmi politika virágkora /1789 - 1939/)

- Európai egység eszméje (kulturális egység)

- Középkori felfogás szerint a lényeg a kereszténység

- Újkori felfogás szerint már inkább kulturális töltettel bír.

- Újkor: katolikus és protestáns Európa

Pierre Chaunu: A klasszikus Európa:

- 1630 - 1730 barokk Európa; barokk fontos szerepe: megőrzite és átadta a felhalmozott tudást

- A forradalmak rombolták le a klasszikus Európát. (ancien régime)

- A XVII.sz-ban minőségi változások:

gazdaságtörténeti

középkori keretek változása

határok állandósulnak

járványok leküzdése

szellemtörténeti változások (felvilágosodás előszele) - Descartes, Newton

Habsurgok

V. Károly (1519 - 1556) - akinek birodalmában nem nyugszik le a Nap

Kezében a legjelentősebb, legnagyobb birodalom

Uralkodása alatt volt utoljára egységes a Habsburg Birodalom

Elsődleges riválisa:

I. Ferenc (1515 - 1547) francia király

Nyomasztónak tartja a Habsburg fölényt

Szövetségesei: protestánsok és törökök

Fő célja: V. Károly likvidálása

Kettejük küzdelme meghatározó.

Páriai (?) csata

a XVI.sz legnagyobb európai ütközete

I. Ferenc fogságba esik



Sacco di Roma: V. Károly feldúlta és kirabolta Rómát

Máltára telepítette a johannitákat

Itáliai háborúk: a XVI.sz közepére az itáliai városállamok elvesztik önállóságukat

a XVII.sz-ra egész Itália spanyol befolyás alatt

Luther fellépése: reformáció kezdete

Marbugi hitvita: elválik a kér reformációs irányzat → lutheránus - helvét ref. (kálvinista)

Augsburgi vallásbéke: akié a föld, azé a vallás (amilyen a fejedelem vallása, olyan az államé is)

Tordai edictum: vallási tolerancia legmagasabb szintje (Szapolyai János Zsigmond)

antitrinitarizmus (unitárius) vallás elismerése

német államok egy része katolikus, másik része protestáns

Protestantizmus (lutheranizmus): Skandinávia, Baltikum, német államok jelentős része

Katolicizmus: Franciaország, Ausztria, Itália

Helvét reformáció: Svájc, Skócia, Németalföld északi része, Franciaország déli része, Anglia,   Magyarország - Erdély, Pfalz

Presbiteriánusok vagy puritánok: Angliából Amerikába emigráló telepesek, vallási menekültek: az Anglikán egyház üldözte őket

Nándorfehérvár eleste

Mohács

Lepantói ütközet: egyesült keresztény spanyol seregek győzelme a törökök felett (Don Juan)

német lovagrend birtokai szekularizálódnak → hercegség; első protestáns európai állam (1618: Poroszország és Brandenburg: Hohenzollern dinasztia /Németország alapja/)

jezsuita rend pápai jóváhagyása

Tridenti zsinat: rekatolizáció (ellenreformáció nem helyes kifejezés), katolikus reform

nemzeti nyelvű Bibliák, misék

jauzinizmus: reformmozgalom

II. Fülöp (1556 - 1598), spanyol király

a Spanyol királyság fénykora, legnagyobb kiterjedés

Európa első abszolút monarchiája

Spanyol hegemónia: spanyol barokk aranykora

Rendi gyűlés: Cortez

Sikertelen külpolitika

Gyenge gazdaság, nemesfémet nem tudták az országban tartani → merkantilizmus

Fülöp halála után totális gazdasági hanyatlás

(Fernand Brandel: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában /I-III. köt./)

Anglia

I. Erzsébet (1558 - 1603)

az angol tengeri hajózás és távolsági kereskedelem virágzása: a Brit Birodalom létrejöttének alapjai

az angol kalózhajók legyőzik a spanyol flottát

tengeri hegemónia fokozatosan az angolok kezébe kerül

az angol gyarmatosítás kezdete Afrikában

Franciaország

1562-től francia vallásháborúk

hugenottizmus ott virágzott, ahol egykor az albigens mozgalom (délen)

IV. Henrik (1589 - 1610) - nemzetközi tekintély

Nantes-i edictum: szabad vallágyakorlás a hugenottáknak

A XVII.sz végéig érvényben marad

XVII.sz: francia hegemónia

Richelieau (első miniszteri poszt): abszolutizmus megalapozása

Németalföld

németalföldi szabadságharc

önálló polgári köztársaság: a világ első köztársasága

Észak-Németalföld: Hollandia

A majdani belga területek Habsburg kézen maradnak

Belgium: katolikus; Hollandia: protestáns

Flotta kiterjesztése: portugál kereskedelmi központok elfoglalása

Anglia után a legjelentősebb tengeri hatalom

Holland városok: banki központok (Amszterdam)

Angol - skót perszonálunió → Nagy-Britannia (XVIII.sz-tól él az elnevezés)

a XVI.sz végére Írország is mindinkább függ Angliától

United Kingdom: Nagy-Britannia és Írország egyesült királyság

Írországot formálisan bekebelezik

Svédország

XVII.sz-ra a svédek felülkerekednek a dán hegemónián - Skandinávia és Baltikum

II. Gusztáv Adolf király a hegemónia megalapozója, legnagyobb hadvezére

Harmincéves háború

vallásháborúnak indult, de nagyhatalmi küzdelem lett

fő hadszíntér: német államok

cél: protestáns német államok felszabadítása a Habsburg uralom alól

fordulat: svéd beavatkozás - Gusztáv Adolf Pomerániában partra száll

a beavatkozást az egyensúlyi politika határozta meg

Vesztfáliai béke

Spanyolország és Dánia elsüllyedése

Franciaország és Svédország meghatározó hatalom lesz

Portugália függetlenné válik

Angol - portugál szövetség állandósul

Svájc és Hollandia függetlenségének elismerése

Konzerválódik a német állam széttagoltsága (több, mint 300 fejedelemség)

Császári cím szimbolikussá válik

Svédek megkapták a pomerániai területeket

Poroszország tengeri kijárathoz jut → Poroszország - Brandenburg nagyhatalom; fejedelem: Frigyes Vilmos - megalapozza a német egység magját; hugenották befogadása; 1701: Porosz Királyság - Hohenzollern dinasztia

Augsburgi vallásbéke helyreállítása

Angol polgári forradalom (1640)

dicsőséges forradalom: ellenhatás az angol polgári forradalomra

Orániai Vilmos az angol trónon

alkotmányos monarchia; tipikus angol parlamentizmus

kapitalista szemlélet a domináns, polgárok hatalma

az angol gazdasági fölény alapjai ekkor jönnek létre

XVIII.sz: angol hegemónia Európában

Angol - holland szoros együttműködés

A "tengeri hatalmak" összefognak Franciaország ellen és megpróbálják terjeszkedését megakadályozni

XIV. Lajos (1643 - 1715)

az "igazi" abszolutizmus

Colbert gazdaságpolitikus a gyakorlatba is átülteti a merkantilizmust

az állam gazdasági egység

aktív külkereskedelem

nemesfémek felhalmozása

belső piac, infrastruktúra építése, fejlesztése

katonai kudarcok sorozata

gazdasági kimerültség

hugenották kiűzése

gyarmatosítás

Spanyol örökösödési háború (1701 - 1714)

Az angol beavatkozás célja, hogy az európai egyensúly ne boruljon fel.

Anglia ekkor szerzi meg Gibraltárt.

Nagy-Britannia születése

a monarchia egyre inkább szimbolikussá válik

Északi háború (1700 - 1721)

Véget vet a baltikumi svéd hegemóniának

Orosz nagyhatalmi korszak nyitánya

Örökösödési háborúk: spanyol, lengyel, bajor, osztrák (1747 - 1748)

Porosz király a kontinens legerősebb katonai nagyhatalma.

II. (Nagy) Frigyes: felvilágosult abszolutizmus

Hétéves háború (1756 - 1763)

Előzménye a diplomáciai forradalom: nemzetközi politikai rendszer megváltozása

Átalakulása: osztrák - francia közeledés

Ausztria fő ellensége Poroszország: osztrák - porosz viszály →

Porosz - angol közeledés

A háború ürügye Szilézia → porosz-ellenes koalíció (Poroszországot csak Anglia támogatta)

Egyben a gyarmati háború is kitör Anglia és Franciaország között Indiában és Amerikában (0.vh.)

Franciaország elveszíti gyarmatait, ezért újak után kell néznie.

Nagy-Britannia a világ legerősebb hatalmává válik.

elismerte az USA függetlenségét, Észak-Amerikából ki kellett vonulnia

Genova eladja Korzikát Franciaországnak (egy évvel később itt születik Napóleon)

XIX. századi általános tendenciák

a "hosszú XIX. század": 1789 - 1914 (rövid XX. század: 1914 - 1989)

modern nemzetállamok létrejötte

nagyhatalmi politizálás

egyensúly fenntartása, a diplomácia virágkora

imperialista típusú gyarmatosítás

első fele:forradalmak kora (E. Hobsbawm)

második fele: tőke kora

forradalmak: nemzeti küzdelmek az egységes és önálló államokért

új nemzetállamok születnek, pl.: Oroszország, Japán, USA

béke időszaka

nincs kontinentális méretű háború; ez kedvez a gazdasági, kulturális fellendülésnek

a Nagy Brit Birodalom: brit tőke globalizációja

a tőkebefektetés súlypontja már nem Anglia, de még Angliáé a haszon

(első koncentrációs tábor Afrikában a búroknál)

Napóleoni háborúk jelentősége:

7 különböző koalíció

formálisan is megszűnik a Szent Római Birodalom → osztrák császári cím

a polgári intézmények egész Európában szétsugároznak, ez követendő mintát jelent

Bécsi kongresszus (1814 - 1815)

minden nagyhatalom képviselteti magát

cél: Európa új rendje

a francia határövezetet megszállják a szövetségesek

Dél-Németalföld egyesül Hollandiával

1830: létrejön a független Belgium

írásban is garanciát nyer Anglia tengeri kiváltsága

örökös semlegesség deklarációja: Svájc

megerősítik azt a laza szövetséget (Deutsches Bund), melybe az osztrák területek már nem tartoztak bele

független lesz Piemont (az egységes olasz állam "elődje")

Oroszország Európa "csendőre" lesz - független nagyhatalom

Szent Szövetség Európája

A krími háborúval (1853) ér véget ez a konzervatív reakciós rendszer.

Nem voltak komoly háborúk, ez gazdasági, technikai stb. fejlődést eredményez.

Három fő támasza: Oroszország, Poroszország, Ausztria

Intervenciós jog: belépési, beavatkozási jog

1849-es orosz beavatkozás: ez ellen csak Anglia tiltakozott

Krími háború (1853 - 1856)

nagyhatalmi vetélkedés

oroszok maguknak akarták : Fekete-tenger, Isztambul, Boszporusz, Dardanellák; ezt az angolok elutasították a hagyományos egységes európai egyensúly fenntartása miatt

oroszok által kiprovokált háború törökök, angolok, franciák ellen

Ausztria és Poroszország semleges maradt

oroszok veszítettek

már modern értelemben is nyilvánosság előtt zajlott (sajtó, fotóriporterek)

1856: Fekete-tenger teljes pacifikálása

a Szent Szövetség vége

Oroszország elveszítette kontinentális vezető szerepét

XIX. század másodidk fele

a klasszikus diplomácia virágkora

Berlini kongresszus

Oroszország egyre inkább eltávolodik az osztrákoktól és a németektől

egységes olasz állam, a pápai állam megszűnik

egységes Német Császárság

független Izland

Ír Szabad Állam

1914-ben létező államformák:

nincs abszolút monarchia

3 alkotmányos monarchia (Spanyol Királyság, Német Császárság, Osztrák-Magyar Monarchia)

parlamentáris monarchia (Nagy-Britannia, Dán-, Norvég-, Svéd Királyság, Olasz Királyság, Belgium, Hollandia)

3 köztársaság (Franciaország, Svájc, Portugália)










Document Info


Accesari: 785
Apreciat:

Comenteaza documentul:

Nu esti inregistrat
Trebuie sa fii utilizator inregistrat pentru a putea comenta


Creaza cont nou

A fost util?

Daca documentul a fost util si crezi ca merita
sa adaugi un link catre el la tine in site

Copiaza codul
in pagina web a site-ului tau.




eCoduri.com - coduri postale, contabile, CAEN sau bancare

Politica de confidentialitate




Copyright © Contact (SCRIGROUP Int. 2022 )